A Fejér megyei Levéltárban az alispáni iratok között, a világháború nyomai után kutakodva találtam a hegyközség 1915-ös szabályrendeletét-benne név szerint felsorolva az összes tulajdonost. Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik keresnek valamit a hegyen. Velence történetének azokról az utolsó… Bővebben ›
Témakör
„Feltámadt” a velencei zsidó temető
A velencei zsidó temető maradványa gyerekkorom óta Velence egyik szégyenfoltja volt. A gazdátlan, szeméttel teledobált kis terület inkább a nemtörődömségre emlékeztetett, mint a múlékonyságra. Idén ősz óta más a helyzet. A velencei zsidó temető területe a Velencei Református Egyház tulajdonában… Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala IV: Interjú Farkas Józsefné Éva nénivel-ahogy a gyerek, majd fiatalasszony látta
Ha Éva nénire gondolok, belül nevetek! Ez tőle jön. Külön ajándék, hogy arról beszél, amiben hiszek: a világ itt van az orrunk előtt! Hagyd a francba az aktuális szappanoperát és kirándulj inkább vele! (Kedves Olvasó, ezúttal más érdekességgel is szolgálhatok: … Bővebben ›
A Velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala III: A „Beck-féle mintaház”, a parcellakorszak emlékműve
Somhegyi Judit egyesületi tagunk hívta fel a figyelmet a velencefürdői, II. utca-Vörösmarty utca sarkán álló kis építményre. (Vörösmarty utca 13.) A házikó szemre nem túl csábító, története azonban érdekes! Judit édesanyja, Farkas Józsefné, Éva néni mesélte el, hogy a… Bővebben ›
A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala II : A parcellázások kora (1930-1945)
A sorozat első részében sorra vettem mindazokat a körülményeket, amik előkészítették a harmincas években, robbanásszerűen megindult átalakulást, mely mára részben üdülőkörzetté, részben a budapesti agglomeráció alvóvárosává tették a Velencei-tó környékét. Most az első nagy parcellázási hullámot írom le 1931-39 között,… Bővebben ›
Velencei virilisták VIII.rész : Beck Lajos, a „Szerző”
Beck Lajosról többet elárulnak művei, mint a kastélya. Olvass bele! Nagyon ritka, hogy XX. század eleji kutatásaim főszereplőiről közvetlen képet kaphassak. Így van ez Beck Lajossal is. A mesteremberről sokat elárul az általa elkészített boltív szerkezete, az alkalmazott anyagok, az… Bővebben ›
A velencei tó-parti nyaralókorszak hajnala I : Az úttörők kora (1930-ig)
Az elmúlt hetekben a Gschwindt-kastélyé mellett az 1920-30-as évek történeteibe botlottam. Egyrészt dr Beck Lajos telekparcellázásainak történetébe, másrészt helytörténeti egyesületünk tagja, Somhegyi Judit jóvoltából édesanyja, Farkas Józsefné Éva néni (gyereklány volt akkor, budapesti nyaralóként került ide) emlékeibe erről az időszakról…. Bővebben ›
Gschwindt kastély: A Gárdonyi Építész és Mérnökkör publikálta a kastélyról szóló kutatásait
Mint arról már korábban írtam, a GÉM vállalta magára, hogy a szeptember 21-i kastélytúra előkészítésekor gyűjtött építészeti és tájépítési információit egységes szövegbe rendezi. A múlt héten elkészült a munkájuk, és azt Facebook-oldalukon közzétették. Megéri elolvasni. A címe: „Hauszmannt kerestük Velencén”… Bővebben ›
A Gschwindt kastélyról: Vasárnapi Kulturális Kalandtúra (2014. szeptember 21.)
2014. szeptember 21-én, vasárnap, pár hetes készülődés után a Gárdonyi Építész és Mérnökkör (a továbbiakban GÉM) kezdeményezésére és a Velencei Helytörténeti Egyesülettel (VHE) közös szervezésében abban a ritka lehetőségben volt részem, hogy életemben először belülről láthattam a (Meszleny-Burchard-Bélaváry-Hauszmann) Gschwindt-kastélyt, gyermekkorom… Bővebben ›
Velence virilistái VII. : madarasi Beck Lajos, Velence (1928-ban) legbefolyásosabb embere- II. rész- Beck, a magánember és velencei
Az előző bejegyzésben beszámoltunk a Beckek Velencétől távolabbi, szakmai és gazdasági kvalitásairól. Most Velencei nyomaikat igyekszem összefoglalni. I. madarasi Beck Lajos, a magánember Beck a közvetlen és közvetett információk szerint értelmiségi mivoltában sokoldalú, érzékeny, kíváncsi ember volt. Szerette az… Bővebben ›