Szerző archívumok

Velencei vagyok, fotós, pecás, biciklis és apa.

  • Megy a gőzös III: Miért nem ment randevúzni Károly (vonaton)?

    Szövevényes történet Károlyról, Juliskáról, a vasútról és a XIX. századi vasúti díjszabásról. Valójában arról van szó, hogy egy nagyon más kor, nagyon más srófra járó személyszállítását szeretném most bemutatni valami emberszabású történetre méretezve. Meglátjuk, mi lesz! I. Előzmény Tehát: van… Bővebben ›

  • Megy a gőzös II,   KÁRPÁTI MIKLÓS: Velence egykori vasútállomásáról

    A 7-es úton Gárdony felé tartva forduljunk be a Vörösmarty utcával szemben nyíló kis utcába, a Köves útra. Ez a rövid utca nekivezet a vasúti sínek mellett álló jellegzetes épületnek. Velence legrégibb vasútállomásához érkeztünk. A Déli vasút 1861-ben megnyitott vonala… Bővebben ›

  • Közérdekű

    Kedves Olvasó, szeretett, tisztelt Szerzőtársam! Tegnap Velence önkormányzata e blog létéért díszpolgárrá fogadott. (Magas a talapzat, szédülök rajta.) Tagadhatatlan, hogy az oklevélen az én nevem szerepel. Az is, hogy sok örömteli órát éltem meg kutatva, beszélgetve, bejegyzéseket írva Veletek. Ha… Bővebben ›

  • Megy a gőzös…

    Megszokott eszköz a vasút, ami „A”-ból „B”-be visz. Nem élmény már; infrastruktúra. Emberi életút léptékével „mindig” volt. Ez a „mindig” Velencén legfeljebb 161 év, akkor haladt át sín először Velencén (még ha a vonat talán egy ideig nem is állt… Bővebben ›

  • Volt egyszer egy Velencei Kölcsönös Segélyegylet

    Volt olyan kor, nem is régen, amikor vidéken meg Budán sem igen voltak bankok. Ami volt, akkoriban idegennek vagy huncutságnak számított. Az 1850 utáni időkben nagy újításként elterjedtek a helyi önsegélyező pénztárak, amikből egy (1889 és 1932 között) Velencének jutott…. Bővebben ›

  • Pisti a vérzivatarban

    Marinkay István a történelemben, fotózásban és majdnem véletlenül a Velencei-tó vizén A Darabanth egy árverésén két éve feltűnt pár aktfotó, meg egy halvány emlék kora ifjúkoromból. Marinkay Istváné. Frivol, leheletkönnyű írásnak indult ez a bejegyzés. Aztán jobbnak láttam várni valamennyit…. Bővebben ›

  • A kápolnásnyéki Zsindelyes Csárda

    Kárpáti Miklós barátom pár hete publikálta facebook-lapján az újságíró-humorista-politikus Rákosi Viktor írását a XIX-XX. század fordulójáról. Ebben Velence és Kápolnásnyék is előkerül. Meg a nyéki Zsindelyes Csárda. A figyelmem valójában ez a mellékszál keltette fel. Először közlöm a Miklós által… Bővebben ›

  • Felejtés – megjegyzések a Velencei-tó vízszintje körül kialakult vitához

    A tó vízszintje 2021.augusztus 8-án, az agárdi vízmércénél  83 cm volt. A víz kissé büdös, túlvagyunk egy  halpusztuláson, pang az idegenforgalom. A történetbe belekeveredik a politika: eleinte nagy garral megoldást ígért (valamikor) aztán elsunnyog (egyelőre), mert csak a becsült költségek… Bővebben ›

  • Tájkép a XIX-XX. századforduló Velencéjéről

    Bejegyzés egy bő évszázados, velencei kötődésű képeslapról, talán az elsőről, ami kis falumról készült Kárpáti Miklós szöveges és képeslap-kiegészítéseivel (2021.07.21.) (Talán nem ez az első itteni képeslap. Talán az Anna malom képei közül lehet régebbi. Fontos?) Tehát: Kárpáti Miklós barátom… Bővebben ›

  • Singer Ede, meg az emancipáció

    Kárpáti Miklós barátom pár hete a Facebookon publikálta az általam most másodközölt kutatását.  A szöveg helytörténet jelentőségén túl más következtetésre is okot ad. Nekem ezért is tetszik. Kárpáti Miklós bejegyzése: „A GÁRDONYI REFORMÁTUS TORONYÓRA ÉS ADOMÁNYOZÓJA. Úgy tűnik, a tókörnyéki… Bővebben ›