A mai naptól a Velencei Helytörténeti Egyesület honlapján digitális formában (Adobe “PDF” -formátumban) kereshető formában elérhető Kupi László 2004.-ben kiadott, “Város volt, város lett -Velence története” könyve. (kattints a linkre, ha el akarod érni!) A megjelenése a könyvhöz képest szerény,… Bővebben ›
Mint arról korábban (az I. és II. Katonai felmérés anyaga kapcsán) írtam, a nagyobb felbontású és megbízható térképek egyik praktikus haszna az a lehetőség, hogy Velence településszerkezetének változására következtessünk belőle. Az egységes szerkezet kedvéért részben megismétlem az 1784-1858 közötti időszakról… Bővebben ›
1764 és 1868 között számtalan jó térkép született Magyarországról. Ezek azonban Velence helytörténetéhez nem tesznek hozzá túl sokat. Az I. és II. Katonai Felmérés jelentőségét a részletesség és megbízhatóság adja. A két, nagyjából 80 év különbséggel keletkezett térkép tanulmányozásával következtetéseket… Bővebben ›
A Fejér Megyei Levéltár őrzi Mária Terézia Úrbéri rendezésének Fejér megye településeire vonatkozó adatait. A rendelet 1767-ben született. Lényege a jobbágyi terhek egységesítése volt, vélhető (egyik) célja a belső vándorlás fékezése. Témánk szempontjából az a jelentősége, hogy (az 1720-as után)… Bővebben ›
A munkát még Mária Terézia rendelte el, de Magyarország felmérésére II. József idején került sor. Története rövid változatát a Wikipedia -n éred el. Ha belemelegednél, keresd Jankó Annamária idevágó könyvét, vagy az Arcanum Kiadó témához kapcsolódó DVD-jét! Mint írtam, Mikovinytől… Bővebben ›
Mától EZEN A HIVATKOZÁSON , PDF formátumban (Olvasó ITT letölthető!) 24 statisztikai adatforrást találsz Velencéről és a tókörnyék településeiről. A tábla linkeket tartalmaz az eddig fellelt adatforrásokról. Tudom, kissé nehézkes a blogom formátumainak variálása, viszont a blog műfaja informatikai korlátokat… Bővebben ›
Elődeink a török hódoltság közelében és közvetlenül utána nagyon kemény és kiszámíthatatlan körülmények között éltek. Ezt mai fogalmakkal meglehetősen nehéz leírni, elképzelni. Különösen akkor, ha nincsen kézzelfogható és hihető információ Velence akkori állapotát illetően. Nincsenek komoly, részletes források Velencét (és… Bővebben ›
Szerzők: Fehér Árpád, Stumpf István, Galambos Györgyné Marika, Kárpáti Miklós (2015.01.18.) (szállj be Te is!) Gyerekkorom kedvenc snecizőhelye volt. E bejegyzéssel a hídnak és e szép emlékeimnek kívánok emléket állítani, és sokan másoknak, így például azoknak, akik a valahavolt mozi… Bővebben ›
Mikovinyék után a XVIII. században már több remek térkép született, amik forrásértéke Velence szempontjából elhanyagolható. Történeti érdekessége azonban van, különösen, ha a Tisztelt Olvasó érdeklődik a térképtörténet iránt is. A XVIII. század vége a központi hatalom fokozatos erősödését hozta, vele… Bővebben ›
1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›
Velenceblog 