E bejegyzéshez csatolt file-ban a közvetlen harccselekmények kapcsán elhunyt polgári lakosság napok szerint bontott számát mutatom be Baracska, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Pákozd, Sukoró, Lovasberény és Pázmánd polgári halotti anyakönyvei alapján. A Fejér Megyei Levéltár őrzi a megye településeinek régről megmaradt… Bővebben ›
Szerzők: Fehér Árpád, Gránitz Gáspár, Czompó Zsuzsanna Úgy vélem, Cserti József tanító, politikus, választókörzetünk 1920-22-es országgyűlési képviselője történetén keresztül jól bemutatható, hogyan épült fel, majd forgácsolódott szét az akkori idők talán legfontosabb demokratikus agrármozgalma, a kisgazda mozgalom (sokféle név alatt)…. Bővebben ›
Részben Velence népességadatai elemzése, az igen sajátosan alakuló adatok értelmezése, részben az 1944-45-ös események előzményei okán került elém Velence és (legtöbbször) a lovasberényi választókörzet (ahova Velence 1938-ig tartozott) választási statisztikája, a megye politikai csatározásainak leírása Fejér Megyei Történeti Évkönyv… Bővebben ›
Örömmel tájékoztatom a Tisztelt Olvasót, hogy mostantól digitális formában is elérhető Kupi László könyve Kápolnásnyék történetéről! A szerző könyvét 2000-ben írta otthona, Kápolnásnyék előtt tisztelegve. Szerkezetileg a Velence történeténél (2004.) tőle megismert kronologikus és részben tematikus feldolgozási rendet követi. A… Bővebben ›
Velence 1944. ősze és 1945 tavasza közötti időszakáról egyelőre a következőket tudom: 1944. szeptember 22-én OKH (Oberkommando des Heeres) –döntés született egy 220 km hosszú, három védövből álló állásrendszer kiépítésére, melynek tervezett funkciója a szovjet haderő déli egységeinek megállítása volt…. Bővebben ›
Ahogy azt már többször említettem, betelepülő vagyok Velencén, 10 éves korom óta élek itt kisebb-nagyobb megszakítással. A korai időszakból (’70-es évek) nagyon ellentmondásos élményeim vannak. Sejtésem szerint nemcsak a számomra volt sokkoló a faluba költözés, hanem az akkori falusiak is… Bővebben ›
A településszerkezetről szóló előző részben leírtam, hogyan változott Velence település-szerkezete az 1780-as évek és 1953 között. A mostani bejegyzés az 1954-től napjainkig tartó 60 éves időszak változásaival foglalkozik. Térképforrások: – a Google Föld, mint az ábrázolás alapja, a jelenlegi állapot,… Bővebben ›
A mai naptól a Velencei Helytörténeti Egyesület honlapján digitális formában (Adobe “PDF” -formátumban) kereshető formában elérhető Kupi László 2004.-ben kiadott, “Város volt, város lett -Velence története” könyve. (kattints a linkre, ha el akarod érni!) A megjelenése a könyvhöz képest szerény,… Bővebben ›
Mint arról korábban (az I. és II. Katonai felmérés anyaga kapcsán) írtam, a nagyobb felbontású és megbízható térképek egyik praktikus haszna az a lehetőség, hogy Velence településszerkezetének változására következtessünk belőle. Az egységes szerkezet kedvéért részben megismétlem az 1784-1858 közötti időszakról… Bővebben ›
A Fejér Megyei Levéltár őrzi Mária Terézia Úrbéri rendezésének Fejér megye településeire vonatkozó adatait. A rendelet 1767-ben született. Lényege a jobbágyi terhek egységesítése volt, vélhető (egyik) célja a belső vándorlás fékezése. Témánk szempontjából az a jelentősége, hogy (az 1720-as után)… Bővebben ›
Velenceblog 