Pillitz Dániel vitázik

Pillitz Dániel Velence első polgári – a mellébeszélést elkerülendő, mert itt ennek külön jelentősége van- zsidó származású nagybirtokosa volt. Más- a szigorúan csak a velencei földtulajdona tekintetében- ekkora léptékben nem követte aztán 1945-ig. Mindig izgatott: abban a korban, amiről gyerekkorom történelemóráin a tespedtséget mintázták, honnan jöttek, merre tartottak a kor „garabonciásai”, akikből jópár jutott Velencére is. Hogyan gondolkodtak? Mi hajtotta őket? Ebből mutatok egy kis darabkát –most: Pillitz Dánielből. Előre bocsátom, nem lesz könnyű olvasmány.

Ismertető az eddig már tudottakból: Pillitz (1818-1895.) közvetlen felmenői tekintetében a legnagyobb eséllyel veszprémi. 1842-ben Székesfehérváron már 24 évesen rabbi, a városi hitközség és gyülekezeti iskola megalapítója.  1844-ben Szegedre költözött, ahol a reformer hitszónokok egyikeként meggyűlt a baja az ortodoxiát képviselőkkel. Ekkoriban -Szegedre költözése idején- vette feleségül Naschitz Esztert, aki nagy valószínűséggel jómódú békési familia tagja volt. 1847-ben távoznia kellett Szegedről. Egyháza -úgymond- „B” –listázta. 1849-ben még írt egy női imakönyvet, aztán vallási ügyekben jó ideig nem olvasni róla.

Pillitz portré

Pillitz Dániel (a kép forrása Varga Papi László)

És eljutunk 1857-ig, e bejegyzés tárgyáig. Az elnyomás komisz éveiben a gazdaság nem állt meg. Olyan kaotikus, féltörvényes időszak volt, mint ahogy az 1990-es évek (?) eleje élhet a felnőttek fejében. Általános tőkeszegénység, értékrendi anómia, amikor a régi rend már, az új meg még nem vezet sehonnan sehová.

1

Korabeli illusztráció a Gazdasági Lapokból

A most megtalált információk szerint tehát Veszprém, Székesfehérvár és Szeged után –kisebb-nagyobb vélelmezett vargabetűkkel- Pillitz útja Pótharasztra, a mai Pest megyei Csévharaszt település közigazgatási területére vezetett birtokosként. 1857-ben tehát már biztosan ott volt (1874-ben pedig valószínűleg már Velencén és Pesten.)

A többit már megírtam.

***

Pillitz tehát éppen Pótharaszton gazdálkodott egy tisztázatlan méretű birtokon. Nem tipikus papról volt szó, Pillitz egyebek mellett érdeklődött a gazdaság felől is, előfizetője volt a Gazdasági Lapoknak, azaz módszeres olvasója a kor „szaksajtójának”.

1857.  április 16-án, a Gazdasági Lapokban az akkori idők szokásai szerint helyszíni tudósítói cikk jelent meg az Arad vármegye agrárgazdasága aktuális állapotairól. (A teljes szöveg-gyatra minőségben- itt olvasható[1])

Ebben az óvatlan R.J.L. az alábbi megjegyzést tette:

1857 04 cikk

A könnyebb olvashatóság érdekében a szövegrészlet az alábbi:

„Más birtokosok, kik itt kisebb nagyobb területekkel bírnak, s kik mind annyi kis édeni királyságokat alkothatnának csak középszerű földmívelés mellett is: búzát nem termesztenek, de egyebet sem; mert birtokaik nagyobb részint zsidó kezek közt haszonbérletben vannak, bitang áron, mert midőn a szegény most is 10 pengő frton ad egy holdat (katastralis 1600 n.öles holdat értve) a birtokos alig kap 4-6 pfrt évi haszonbért holdjáért: s itt nincs reá példa, hogy a haszonbérlő a földet táplálná vagy félig is kellően mívelné.Van reá eset, hogy egy bizonyos 12 évre kivett haszonbérbe egy jószágot, s 3 év múlva már 12,000 pfrt veszteséggel kínálta fűnek-fának; kinek azon sajátságos tulajdonán kívül, hogy minden évnegyedben más ispányja volt, még afféle észjárása is van: hogy a ki szpekülátol az kalkulátol is, minek a trágya, így is ad az elég repczét és buzát.

Ha aztán ily kezelés mellett ezen föld fél termést sem ád, s ha a 4 hüvelyknyi egyszeri, szántással meg nem elégezik, természetes, hogy a föld a rossz kalkulától; holott az előtt egy értelnes tiszttartóság alatt megadta a 16-18 magot…

…Én zsidót jó földmívelőnek csak Mózes és Dávid idejéből ismerek, azóta nem, a földmívelés könnyedén véve rossz speculans companiata[2], kivált, ahol betegségeiből gyógyítani kell.”

R.J.L.”

Az a kor politikai körülményeiről árulkodik- ideértve a papíron polgári egyenlőséget biztosító 1851-es pátenst– hogy az egyébként is rebellis Pillitz mert is- és fontosnak is tartotta-vitatkozni a zsidózó, ám egyebekben érdektelen vitapartner RJL-lel. (Aligha személyesen R.J.L. érdekelte) Mindenesetre megtette, így nekünk lehetőségünk nyílik kis utazást tenni gondolkodásmódjába.

Pillitz két lapszámmal később válaszolt.

A szövegben található latin hivatkozásokat képességem szerény mértékéig szótáraztam. (Ha hibáztam valahol, javíts ki, Kedves Olvasó, ne habozz, megtisztelsz a figyelmeddel!)

Ezt írta:

1857 05 PD

Szövege:

GL 1857.05.14.

„Audiator et altera para[3]

Pótharaszt, 1857. april 26.

Engedje meg a t. Szerkesztőség, hogy a „Gazdasági Lapok” 16-dik számában közlött aradi tudósítást nehány igénytelen észrevétellel kisérjem. R.J.L levelező úr u.i. egyéb érdekes közleményei között, a zsidók gazdálkodásmódját is szőnyegre hozza, melyet illetőleg oda nyilatkozik miszerint ő „zsidót jó földmívelőnek csak Mózes és Dávid idejéből ismer”.

Sajnos azonban, hogy ezen meglepő állítását bővebben nem értelmezi.

Meglepőnek mondom, mert az aradi levelező föllépéséig nem bírta még bibliabuvár sem kitalálni a régi iratokban nyomát annak, hogy a zsidók Mózes idejében a földmíveléssel foglalkoztak volna. Az aradi levelező föltalálta, sőt, ismeri is az akkori jó földmívelőket: tehát nem ezer kár-e, hogy bővebb értesítést nem adott? Ő az egyptomi zsidóktól folytatott téglavetést alkalmasint alagcsövezésre, a sivatagi égből hullott mannát valami különös gazdasági productumra magyarázza. Mindenesetre nagyot nyerne a tudomány, ha R.J.L úr jobban megmagyarázná aphoristien[4] közlött találmányát. De addig is, míg levelezőnk ez óhajtást teljesíthetné, a következőket bátorkodom neki komoly megfontolásra ajánlani.

Ha igaz volna is, hogy a zsidók közt nincs jó földmívelő, igen megbocsátható dolog az! mert levelező úr tudja, hogy a tökéletes gazda nem teremhet-mint Minerva Jupiter homlokából- egy percz alatt a világra;ha tehát a zsidó, azon mindenesetre méltánylatra méltó indulatból, hogy a csereberétől szabadulhasson, a gazdaság terére lép át: hogy lehet tőle azon tökélyt kívánni, melylyel a született gazda is csak sok gyakorlat és tapasztalat alapján dicsekhetik?

Ha levelező úr Mózes és Dávid epochája[5] helyett a jelent vizsgálja jobban, nem kétlem, hogy az aradi környéken is több igen derék zsidó földmívelővel találkozott, s ítéletét e részben sokkal kedvezőbbre hangolta volna. Péld: Basch Leopold (Kaszaperen és Bánhegyesen), ki az első gőzcséplőt hozatta oda egyenesen Angliából, Schwáb (Szöllősön) Berger (Bodzáson)Weidenfeld (Szöllősön); e két utóbbi nagyszerű szeszgyárakat alapított, s jeles marhatenyésztést folytat; Nasicz (Kaszaperen) Weinstein (Hajláson) stb. Tessék ezeknek a gazdaságát megnézni, s azután ítélni. Én csak azt mondhatom: hogy némelyik a nevezettek közt oly állapotban vette át a jószágot, hogy már majd semmit sem akart teremni, és Schwab múlt évben 250 hold repczevetésből 2000 köböl repczét adott el.

Hogy a zsidók „bitang áron” bérelnek, midőn mások 10 pfrtot fizetnek egy holdért: ez valami fordított neme a concurentiának, s általában oly homályos tétel előttem, hogy minden buvárkodások daczára sem birok rajta eligazodni. Mert kérdem: miért adnak a zsidóknak 4-6 frtért egy holdat, ha mások 10 pfrtot fizetnek érte, ha mindjárt igaz volna is, hogy az aradi földesurak[6] oly hanyagok, mint minöknek R.J.L. úr állitja őket: mégsem hiszem, hogy annyi számolási tehetséggel ne birjanak, miszerint ha pénzben megszorulnak, inkább akárminő nagy perczentet ne fizetnének, mintsem jövedelmüket 100%-tel[7] csökkentsék. Egyébiránt lehet, hogy találkozik néhány zsidó, valamint nem zsidó is, ki talán régen bérlett jószágokért aránylag csekély haszonbért fizet; de az utóbbi években nem tudok példát reá, hogy Arad táján 4-6 ft körül lehetett volna jóravaló földet árendálni; hanem hogy 10 és 14 ft körül bérlelt sok zsidó ténylegesen, arra tudok több példával szolgálni, u.m. Ziondán, és Basarágán (10-14 frtig); a meggyesi múlt évi árverésen, melyben zsidók is nagy mértékben vettek részt, nem adatott a 9 éves részletekból egy sem 9-10 pfton alól, s ott sem lehetett észre venni, hogy a zsidóknak 4-6 fton adtak volna oly földet, melyért más ember 10 ftot ajánlott.

 

Végezetül megjegyzem, hogy én ezen sorokkal nem akartam polémiát előidézni[8], engem csak a tiszta igazságszeretet inditott arra, hogy levelező úr eszmefuttatását részletesen taglaljam. Reménylem hogy a felhozott adatok levelező urra is jó hatással leendenek. Legalább annyiban: hogy ezután alapos és tagadhatatlan tényeken nyugvó fürkészet nélkül egyik néposztályt-még a zsidót sem- fogja méltatlanul illetni.

Pillitz Dániel”

 

R.J.L. augusztus 27-én válaszcikket írt Pillitzre, melyet itt olvashatsz.

Nem gépeltem le, nem volt miért. Ha akarod, harcold végig Magad a szövegen!

***

Végül az ügy vége, hogy az 1857. december 25-i lapszámban „B.J” Fejér megyei adatokra hivatkozva védeni igyekszik „R.J.L”-t.

Ha kíváncsi vagy az ő érveire is, itt olvashatod el. A szövegben jól láthatóan keveredik egymással a gazdaság valós nyomorúságának leírása a burkolt bűnbakkereséssel, ami aztán egy századdal később érte el a csúcspontot.

***

Mindhárom szerzőnél hiába keresel mai értelembe vett adatot. A statisztika Magyarországon akkor még nemigen létezett, a tényeken a minél szélesebb körből származó személyes tapasztalatot értették. Mai szemmel inkább hitvitát folytattak, keverve a tapasztalatot, hiedelmeket a retorikával. Nem nagyon látom értelmét sokkal többet írni, magyarázni erről. Inkább gondolkodj rajta!

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Az Urasági Szilfák Ura: Ki volt Pillitz Dániel?

A valamikori velencei gazdagokról (1874-1930)

Pillitz Dániel, Velence valahavolt nagybirtokosa

 

Források:

  • A Gazdasági Lapok 1857-es számai az OSZK Mikrofilmtárából

Lábjegyzetek:

[1] A Mikrofilmtárból ez volt a kihozható legjobb minőség.

[2] Nem tudtam rendesen kiszótárazni. Legvalószínűbben: Üzleti ötlet, üzleti vállalkozás-FÁ

[3] Nagyjából: „hallgattassék meg a másik fél”-FÁ

[4] aforisztikus, (töredékes, szakadozott, kibontatlan)

[5] Általában: korszak, időszak.

[6] Tehát: a történelmi adatokkal összhangban látszik: 1857-ben Arad vármegyében még az ősiség keretei között működött a földtulajdon, függetlenül mindenféle pátensektől.

[7] Száz percenttel-100%-al.

[8] Francot! Vitatkozott, érvelt. Tudta, hogy vitát kavar, és úgy is lett.



Kategóriák:Uncategorized

Címkék:, , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: