Elődeink a török hódoltság közelében és közvetlenül utána nagyon kemény és kiszámíthatatlan körülmények között éltek. Ezt mai fogalmakkal meglehetősen nehéz leírni, elképzelni. Különösen akkor, ha nincsen kézzelfogható és hihető információ Velence akkori állapotát illetően. Nincsenek komoly, részletes források Velencét (és… Bővebben ›
Szerzők: Fehér Árpád, Stumpf István, Galambos Györgyné Marika, Kárpáti Miklós (2015.01.18.) (szállj be Te is!) Gyerekkorom kedvenc snecizőhelye volt. E bejegyzéssel a hídnak és e szép emlékeimnek kívánok emléket állítani, és sokan másoknak, így például azoknak, akik a valahavolt mozi… Bővebben ›
Mikovinyék után a XVIII. században már több remek térkép született, amik forrásértéke Velence szempontjából elhanyagolható. Történeti érdekessége azonban van, különösen, ha a Tisztelt Olvasó érdeklődik a térképtörténet iránt is. A XVIII. század vége a központi hatalom fokozatos erősödését hozta, vele… Bővebben ›
1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›
Körülmények: 1543-tól a terület török kézen volt, mintegy 145 évig. 1688. májusában a Habsburg hadak foglalták el Székesfehérvárt. Az ostrom körülményeiről, és különösen a környékre gyakorolt pontos hatásáról nem találtam pontos forrást. Ami tudható, hogy a törökök körül fokozatosan fogyhatott… Bővebben ›
Velenceblog 