Az egyházak II. világháborúhoz való viszonya nemhogy bejegyzést, akár önálló könyvet is érdemel. A magam dolga ennél lényegesen egyszerűbb. Arra teszek kísérletet, hogy a velencei katolikus és református egyház 1944. decemberétől 1945. tavaszáig tartó időszakra vonatkozó információ-töredékeit rendezzem össze. Az… Bővebben ›
szerzők: Néző István kisvárdai helytörténész (ismertetőjéért kattints a linkre) , Fehér Árpád Már a Gárdony testvérek életútját sem volt egyszerű követni a kordokumentumok alapján. Hajdu Leó, József és Géza és Aladár esetében ez végképp igaz. A Hajdu Testvérek (ez… Bővebben ›
Gschwindt Ernő a velencei virilistáknak abba a csoportjába tartozott, akiknek a vagyonhoz tartozó rang, a “feladat” része volt a vidéki „nemesi” birtok és a külsőségek bemutatása, amit ő be is mutatott. Sokkal több köze nem volt Velencéhez, viszont érdekes ember… Bővebben ›
A világháború (Velence szempontjából) utolsó szakasza 1945. tavasza, a „Tavaszi Ébredés”-hadművelet. A szovjetek és szövetségeseik 1945. februárjában a Bécs felé indított támadásra készülődtek, amikor a viszonylag kisebb intenzitású küzdelmeket a németek jelentős, páncélos erőkkel folytatott ellentámadása törte meg március első… Bővebben ›
Balassa Katalin, ismerőseinek Kató néni, 1901-ben, Kápolnásnyéken született és 1978-ban, Csákváron hunyt el. Síremléke a kápolnásnyéki temetőben található. 1919-ben Veszprémben, az Angolkisasszonyoknál volt diák, sejthetően 1923-24-ben végezhetett. 1924-től 1955-ig tanít(hat)ott a kápolnásnyéki katolikus iskolában, későbbi pályafutása egyelőre még feldolgozatlan. A… Bővebben ›
1944. karácsonyán befejeződött a harc egy szakasza. Többszörösen is befejeződött. Katonailag azzal, hogy térségünkben tönkreverték a nagyobb, önálló harcra még képes magyar alakulatokat, amelyek innentől még inkább alárendelődtek a német hadseregnek. A többé-kevésbé stabil, áttekinthető, hagyományos hadi helyzeteknek is vége… Bővebben ›
Bevezetés Tükröspuszta (lásd még: Tükrösmajor, Tükröstanya) (helye) Velence közigazgatási területének egyik legdélebbi pontja. A hol majorként, hol tanyaként vagy pusztaként megjelölt terület egy kb. 15 hektár (500*300 m) területű, kb. 1 km bekötőúton megközelíthető, parkosított gazdaságból, és az idők folyamán… Bővebben ›
Velenceblog 