XX. század

Fürdető

Volt egyszer egy Fürdető-nevű terület. Volt-nincs! Ez a bejegyzés arról szól, hogy amikor volt még, milyen volt, és hogyan múlt el a régi életmóddal együtt. 1974-ben, Velencére költözésünk évében, Apa a csónakját a „Nádüzem” (korábban Wickenburg Kúria, újabban Helios Szálló)… Bővebben ›

1941-44: Zsidó strand Agárdon

Szerző: Kárpáti Miklós (A bejegyzés kissé rövidített formában a „Velencei-tó”-magazin 2024.1.es számában jelent meg) Fotók a Fortepan-ról „Az internetes felületeken, a nyomtatott sajtóban gyakran feltűnik egy háború alatti agárdi fénykép, amin ZSIDÓ STRAND feliratú jelzőtábla mutat balra. A kép a… Bővebben ›

A Fotós Portréja

A fotós portréja jobbára nem a képmás, ami őt, magát ábrázolja. A portréja az, ami tőle megmarad. Ahogy a világot látja. Persze, mondjuk Capáról maradt portré, de a többségről nem. Bergsmann (?) Pál is ilyen figura. Vadevezős, kajakos volt, aki… Bővebben ›

Kié itt a tér III: 1930-89 között

Kernya Gábor kiegészítésével Az elvesztett világháború után, a megmaradt magyar területeken arányaiban megnövekedett népesség fizetőképes részének egyebek mellett elérhető pihenési lehetőség kellett. Magyar tengerpart már nem volt, volt viszont elszegényedett tömeg. Az immár külfölddé változott területekről elmenekültek jellemzően bizonytalan egzisztenciák… Bővebben ›

Kié itt a tér II. rész: Az agrárkorszak (-1930)

Kárpáti Miklós pontosításával Ahogy az első részben (kissé máshogy)  írtam, az a szándék vezet, maradjon a lehető leginkább rendszerváltás előtti időkhöz hasonlíthatóan közkincs a tópart. „Ahogy „mindig is…”-igaz? Csakhogy ez így nem helytálló. A tó valamikori, természetesen kialakult tópartja, vele… Bővebben ›

Önblog: A Nagy Hal

A filmbeli történet szerint Ed Blum, látszólag utazóügynök, kincset rejteget, egy fantasztikus, független életet! Olyat, amiben Város van, ahova csak befelé tart út, éhező óriás, aki megmentésre vár, cirkuszigazgató, aki életre tanít, ésígytovább… Meg van a Fiú, aki az apját… Bővebben ›