Padlásjárók: Halász utca 25. – Ma ifjabb Berta Gyula otthona

Szabadságom alatt ért Berta Kristóf telefonja, miszerint édesapja padlásán néhány érdekes tárgyra bukkantak. Pár napra rá találkoztunk. Jórészt erről szól ez a bejegyzés.

Nem először írok már a Berta testvérekről. Ez a legutóbbi történet új ötletet adott. A Velencei Helytörténeti Egyesület már sok éve küzd a falu tárgyi és írott emlékeinek megőrzéséért. Jelentős mennyiségű feldolgozatlan anyag várja sorsa jobbra fordulását, miközben az is óriási erőfeszítést igényel a tagok részéről, hogy az emlékek megmaradjanak. Így mentették meg Galambos Marikáék a Ludmann-ház tárgyait, így várja a rendezést a Szórádi hagyaték.

Engem nem annyira a tárgyak izgatnak, mint a mögöttük lévő tudás, történetek. Kérem, légy Társszerző! Arra jutottam, hogy kérést, javaslatot intézek Hozzád, Tisztelt Olvasó! Ha van a birtokodban olyan tárgy, ami történeti, pláne, velencei történeti értékkel bír, mutasd meg, engedd, hogy lefotózzam, hogy kérdezhessek felőle, mielőtt esetleg eladod, kidobod, eltűnik, vagy más sorsa lesz! Cserébe szakszerűen dokumentálom, és amennyire tőlem telik, leírom a történetét. Telefonszámom: +3620 439-56-48-ezen munkaidő után keress! mailcímem: arpad.feher1@gmail.com

***

Mint írtam, ezt az egészet a Berta testvérek inspirálták pár napja. Édesapjuk, ifjabb Berta Gyula padlásán kutattak, a Halász utca 25-ben.

Mit lehet tudni a Halász utca 25-ről? A telek 1884-ben bizonyos Juhai György tulajdonában állt két, összesen kétharmad holdnyi szőlőterület mellett. A „ Juhai” –név az 1884-es kataszteri nyilvántartásban tűnt fel először és más emlékük nincsen. Ma tudomásom szerint nincs Juhai-nevű tókörnyéki lakos. Nevük jelenleg legközelebb Érden tűnik fel, az országban pedig összesen 33 esetben.

1884 kat

Az 1884-es kataszteri térkép megfelelő részlete. A ház pontos helyzete a Solt-köz és a mai Halász utca közötti gyalogátjáróhoz képest számolható ki. Akkor is és ma is az átjáró torkolatától számított második ház a Halász utca 25. (A térkép forrása a Magyar Levéltári Portál)

 

1927_2

1927-ben a ház egy apró folt a légifotón (forrás: Hadtörténeti Levéltár)

 

1960

Az 1960-as légifotón a ház már kibővült formájában látható, egészen közel érve az utcafronthoz.

Ifjabb Berta Gyula elmondása szerint édesanyja, Nagy Julianna (Velence, 1934-) visszaemlékezése szerint édesapja, Nagy László (Velence, 1908-Velence, 1992) idején bővült a ház ilyen módon. Birtokában van a ház 1949-es vízfestménye, mely elég pontos képet mutat a házról.

a haz

Ifjabb Berta Gyula a ház 1949-es képével

Ház 1949 2015 publik

A ház 1949-es festménye és a ház mai képe ugyanonnan fotózva . Ifjabb Berta Gyula elmondása szerint a negyvenes években vándorpiktorok örökítették meg a portákat. Kedves Olvasó! Neked van hasonló képed? Az 1949-es kép festője bizonyos „Gulyás”, akiről megint csak nem tudok semmit. Te igen, Kedves Olvasó?

 

***

1934-ben már egészen biztosan Nagy László volt a ház birtokosa. Ekkor született (oda) lánya, Nagy Julianna, ifjabb Berta Gyula édesanyja, a testvérek nagymamája. A fiúk által fellelt tárgyak az 1992-ben elhunyt László hagyatékából származnak.

Az első tárgy egy permetezőgép-valószínűleg 1940-es gyártmány.

perm hátul

A permetezőgép egyik felirata: „114 722 40 Bp”. Az interneten fellelhető más gépek esetében is ezt a jelzést tartják a gyártás dátumának

fiúk

A Berta testvérek a permetezővel. Nagyapa Debrecenben hasonlóval dolgozgatott, ameddig tehette. Emlékszem, sokat kínlódott az öreg masina bőr tömítéseivel.

A permetezőgép a kor típusai közül az a változat, amelyik pumpája a gép testén belülre került. Nagyon hasonló ma is forgalomban van.

pgep ma

Ugyanannak a konstrukciónak egy mai változata.

A gép harmadik érdekessége az oldalán található pecsét, miszerint ez „Szövetkezeti Áru”. Megintcsak az interneten való kutakodás alapján úgy tűnik, ez a Hangya Szövetkezeti Mozgalom védjegye volt.

szövetkezeti áru

A gép oldalán található embléma

IMG_0015 (Small)

Hasonló embléma a szegedi retro kerékpárokkal foglalkozó blog gyűjtéséből

***

A másik tárgy Nagy László zsákjelző sablonja. Az ilyen sablon és némi festék segítségével jelölték a malomba vitt gabonászsákot. A jelzett zsákok mennyisége alapján számolták ki a malomban a molnár „vámját”, a munka ellenértékét, illetve a gazdának visszajáró malmi árut.

sablon

Nagy László zsákjelző sablonja. Vélhető, hogy egy életen keresztül használta

***

A harmadik tárgy egy pár jégkarom a bakancsra: Hasonlóval harcolták végig az olasz fronton a magyar katonák az Alpokat, de jutott belőle bőven a parasztembernek is.

jegvas2

A jégkarom-csak úgy

jegvas3

A jégvas Berta Kristóf bakancsán. Így festhetett a régiekén is.

jegvas4

 

***

Köszönöm a bejegyzést lehetővé tevő Berta testvéreknek és édesapjuknak a segítséget! Téged, Kedves Olvasó hasonló gondolkodásra kérlek!

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Menők és maradók 1817-1884 között-adatközlés

A velencei Anna Gőzmalom története III: A malomipar gazdasági és politikai környezete az 1850-1900 közötti időszakban

 

Források:

a szegedi retro kerékpárokkal foglalkozó blog



Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, Emberek, Falusi épületek, Fotók, Fotók, képek, történetek, Légifotó, Légy Társszerző!, Padlásjárók, Térképek, történetek, Település-szerkezet, Velence, Velence térkép, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , ,

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: