1884-ből maradt fenn az első megbízható birtokosnévsor Velence valamilyen tulajdonnal rendelkező lakosairól. Ebben a bejegyzésben ezt és az 1817-es jobbágyösszeírást és a kor periratokban fellelhető adatait vetem egybe. Milyen családnevek voltak 1848 előtt, milyenek lettek 1884-re, melyik tűnt el és… Bővebben ›
Tuba
Velence 1848 után V : Az Alsó Nyéki dűlő – Urak földje, paraszt földje
Az Alsó Nyéki (és Felső Besnyői) dűlő a település délkeleti részén található határterület. Mérete a birtokkimutatások alapján szűk 175 kataszteri hold. Kicsit kisebb a Felső Nyék (ki a határra) dűlőnél, de azzal azonos a művelési ága (jórészt szántó). A két… Bővebben ›
Velence 1848 előtt II: Velence népessége
…Egészen pontosan a jobbágyfelszabadítás küszöbén. Ebben a bejegyzésben arról írok, hogyan festett Velence lakossága a forradalom idején. E nélkül nehezen lenne érthető, mi, és hogyan történt a következő évtizedben. Az adatokat számos helyről kellett összeszedni. Az így kialakult eredményt persze,… Bővebben ›
1720: Népszámlálási fejtörő
1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›