1944. december 8-ára Velencére ért a Nagy Háború. Hónapok óta építették már az itteni védvonalat, amit Margit Vonalnak kereszteltek el. Laikus lehetőségeimhez mérten történetét bő évtizede megírtam az akkor rendelkezésre álló információk alapján. A védők első vonalának főerejét az addigra… Bővebben ›
A képeslap „színe” Velence a lakosságszám gyarapodása tekintetében a vándorlások tartós nyertese. A XIX. század végétől eleinte polgárok és elitbe kívánkozók vettek itt földeket, “birtokot”, maradtak, vagy tűntek el aztán. Pillitz, Beck és sokan mások neve térképeken, épületek, emlékek formájában… Bővebben ›
A bejegyzés az 1931-es DSA látványtérképet mutatja be a velencei-tóról.
Volt egyszer egy Fürdető-nevű terület. Volt-nincs! Ez a bejegyzés arról szól, hogy amikor volt még, milyen volt, és hogyan múlt el a régi életmóddal együtt. 1974-ben, Velencére költözésünk évében, Apa a csónakját a „Nádüzem” (korábban Wickenburg Kúria, újabban Helios Szálló)… Bővebben ›
Szerző: Kárpáti Miklós (A bejegyzés kissé rövidített formában a „Velencei-tó”-magazin 2024.1.es számában jelent meg) Fotók a Fortepan-ról „Az internetes felületeken, a nyomtatott sajtóban gyakran feltűnik egy háború alatti agárdi fénykép, amin ZSIDÓ STRAND feliratú jelzőtábla mutat balra. A kép a… Bővebben ›
A fotós portréja jobbára nem a képmás, ami őt, magát ábrázolja. A portréja az, ami tőle megmarad. Ahogy a világot látja. Persze, mondjuk Capáról maradt portré, de a többségről nem. Bergsmann (?) Pál is ilyen figura. Vadevezős, kajakos volt, aki… Bővebben ›
Hogyan lett a valamikori értéktelen legelőből, vagy épp fölötte személyes használatú háztáji földből felértékelődött ingatlan? Hogyan lett abból aranyárú villa, lekerített tópart keveseknek? Mit tanulhatunk ebből? Mit várhatunk el azoktól a jövőre nézve, akik vezetnének minket? Az elmúlt hónapokban addig… Bővebben ›
Ha a mai Kemping utcán a tó felé fordítod a tekinteted, gyengén lejtős, majd sík területet látsz. Hol sorház-szerű épületeket látsz a tóparton, hogy nagy villákat, hol kempinget. Mindezt két kikötő, a Tóbíró-közi, meg az Északi fogja közre. Ma erről… Bővebben ›
Kernya Gábor kiegészítésével Az elvesztett világháború után, a megmaradt magyar területeken arányaiban megnövekedett népesség fizetőképes részének egyebek mellett elérhető pihenési lehetőség kellett. Magyar tengerpart már nem volt, volt viszont elszegényedett tömeg. Az immár külfölddé változott területekről elmenekültek jellemzően bizonytalan egzisztenciák… Bővebben ›
Kárpáti Miklós pontosításával Ahogy az első részben (kissé máshogy) írtam, az a szándék vezet, maradjon a lehető leginkább rendszerváltás előtti időkhöz hasonlíthatóan közkincs a tópart. „Ahogy „mindig is…”-igaz? Csakhogy ez így nem helytálló. A tó valamikori, természetesen kialakult tópartja, vele… Bővebben ›
Velenceblog 