Örömmel tájékoztatom a Tisztelt Olvasót, hogy mostantól digitális formában is elérhető Kupi László könyve Kápolnásnyék történetéről! A szerző könyvét 2000-ben írta otthona, Kápolnásnyék előtt tisztelegve. Szerkezetileg a Velence történeténél (2004.) tőle megismert kronologikus és részben tematikus feldolgozási rendet követi. A… Bővebben ›
Velence 1944. ősze és 1945 tavasza közötti időszakáról egyelőre a következőket tudom: 1944. szeptember 22-én OKH (Oberkommando des Heeres) –döntés született egy 220 km hosszú, három védövből álló állásrendszer kiépítésére, melynek tervezett funkciója a szovjet haderő déli egységeinek megállítása volt…. Bővebben ›
Ahogy azt már többször említettem, betelepülő vagyok Velencén, 10 éves korom óta élek itt kisebb-nagyobb megszakítással. A korai időszakból (’70-es évek) nagyon ellentmondásos élményeim vannak. Sejtésem szerint nemcsak a számomra volt sokkoló a faluba költözés, hanem az akkori falusiak is… Bővebben ›
A településszerkezetről szóló előző részben leírtam, hogyan változott Velence település-szerkezete az 1780-as évek és 1953 között. A mostani bejegyzés az 1954-től napjainkig tartó 60 éves időszak változásaival foglalkozik. Térképforrások: – a Google Föld, mint az ábrázolás alapja, a jelenlegi állapot,… Bővebben ›
A mai naptól a Velencei Helytörténeti Egyesület honlapján digitális formában (Adobe “PDF” -formátumban) kereshető formában elérhető Kupi László 2004.-ben kiadott, “Város volt, város lett -Velence története” könyve. (kattints a linkre, ha el akarod érni!) A megjelenése a könyvhöz képest szerény,… Bővebben ›
Mint arról korábban (az I. és II. Katonai felmérés anyaga kapcsán) írtam, a nagyobb felbontású és megbízható térképek egyik praktikus haszna az a lehetőség, hogy Velence településszerkezetének változására következtessünk belőle. Az egységes szerkezet kedvéért részben megismétlem az 1784-1858 közötti időszakról… Bővebben ›
A Fejér Megyei Levéltár őrzi Mária Terézia Úrbéri rendezésének Fejér megye településeire vonatkozó adatait. A rendelet 1767-ben született. Lényege a jobbágyi terhek egységesítése volt, vélhető (egyik) célja a belső vándorlás fékezése. Témánk szempontjából az a jelentősége, hogy (az 1720-as után)… Bővebben ›
Mától EZEN A HIVATKOZÁSON , PDF formátumban (Olvasó ITT letölthető!) 24 statisztikai adatforrást találsz Velencéről és a tókörnyék településeiről. A tábla linkeket tartalmaz az eddig fellelt adatforrásokról. Tudom, kissé nehézkes a blogom formátumainak variálása, viszont a blog műfaja informatikai korlátokat… Bővebben ›
Elődeink a török hódoltság közelében és közvetlenül utána nagyon kemény és kiszámíthatatlan körülmények között éltek. Ezt mai fogalmakkal meglehetősen nehéz leírni, elképzelni. Különösen akkor, ha nincsen kézzelfogható és hihető információ Velence akkori állapotát illetően. Nincsenek komoly, részletes források Velencét (és… Bővebben ›
1720-ból származik az első, török hódoltság utáni összeírás (legalábbis egyelőre), ami Velence népességéről is tájékoztatást ad. Az 1715-ösben Pákozd, Sukoró, Lovasberény, Pátka,Zámoly, valamint Győr megye „desertusai” sorában Pázmánd adatai olvashatók. Velence hiányzik. Az 1699-es dikális összeírásból Pákozd, Pátka, Sukoró,Lovasberény adatai… Bővebben ›
Velenceblog 