Százhúsz határozat. Nagyjából ennyi, meg öt, az ügyben összetartó ember a hozadéka az elmúlt negyedév vitáinak arról a lehetetlen kérdésről, hogy mi az érték Velencén és mi nem. Jó kis fejtörő. Olvasd, ha van kedved!
Az itt közölt szöveg a Velence város képviselőtestületének március első napjaiban átadott hivatalos jelentés.
***
A beszámoló célja kettős. Tájékoztatást ad az eddig végzett munkáról és javaslatokat fogalmaz meg a jövőre nézve.
1/A bizottság működése
Bizottságunk a 238/ 2015 (2015. X.09) városi képviselőtestületi rendelet alapján kezdte meg működését 2015. októberében.
A beszámoló írásáig három ülést tartottunk. Ezeken összesen 121 határozatot hoztunk a bizottság számára átadott 118 javaslatról.
A bizottság 5 tagú. Munkánkat önállóan, öntevékeny csoportként végezzük. Ez meghatározza a munkavégző képességünk tempóját, számos korlátot adva.
Az üléseket az elnök vezeti. A jegyzőkönyvet a bizottság valamely, önként vállalkozó tagja készíti el.
Az üléseken a bizottsági tagok kivétel nélkül mindig, mind részt vettek. Szolidaritásukkal és az előkészítő fázis maradéktalanul elvégzett munkálataival biztosították, hogy a közösen rendelkezésre álló időt megfelelően ki lehessen használni.
Tájékoztatom a Tisztelt Képviselőtestületet, hogy a további munkába Galambos Mihály javaslatára szakértőket vonok be az olyan kérdésekbe, mint az építészet.

Még áll ez az öreg ház. Biztosan van rajta javítanivaló. Ha elvégzik majd, ki tudja, mekkora a keret. Marad ilyennek? Vagy lakhatóbb, ám jellegtelenebb lesz? Okoskodáson kívül mit tesz hozzá a köz?
1/A/ Javaslatok a bizottság működési keretei módosítására
Kérem, a Testület módosítsa működési szabályzatunkat olyan módon, hogy az ülések utáni jegyzőkönyvet és más közléseket a jelenlegi 8 nap helyett 21 napon belül kelljen átadni a Testület és a javaslattevők részére!
Indoklás: jobbára hét végén, vagy munka után végezzük a feladatunkat. A tisztességesen elvégzett munkához vagy több idő, vagy tartósan nehezen vállalható tehervállalás kell.
2/ Tartalmi döntések, határozatok
A bizottság a beérkezett, jellemzően a Velencei Helytörténeti Egyesület által átadott javaslatok alapján dönt az Értéktárba való felvételről. A bizottság határozatait e javaslatokról a beszámolóhoz mellékelt CD tartalmazza.
A bizottsági munka kereteit elvben az erről rendelkező jogszabályok határozzák meg. Ez ebben az esetben kimerül az eljárási kérdésekben. Tartalmilag mindent lehetővé tesz és semmit sem tilt a kormányrendelet. Egyebek mellett teljesen szubjektívvé teszi a nemzeti érték fogalmát.
Ennek megfelelően a bizottság számára az okozta a legkomolyabb dilemmát, mit tekintsen értékesnek, mit velenceinek, s mit olyan értéknek, mely egyben sajátosan velencei, és nem annál távolibb, vagy univerzális valami.
Alapvető kérdésekben nem volt komoly vita sohasem. Mégis, egyre gyakoribb az olyan javaslat, amikor a javasolt dolog, személy, vállalkozás vagyoni, üzleti értéke a jellemzőbb a velenceinél és sajátosnál. ( XY vállalkozó vállalkozása, azon a címen, hogy azzal munkát ad és helyi adót fizet be. Vendéglátóhely, mely az idegenforgalom kétségtelen része, de lehetne bárhol másutt, és így tovább.)
Ezekben a kérdésekben a jogszabály semmiféle támpontot sem ad, hiányzik belőle az a preambulum, amely értelmezné, mi végre végezzük a munkát. Az értéktár véleményünk szerint nem szakmai telefonkönyv sem városi vagyonleltár, bár a jogszabály nem zárja ki az ilyen értelmezés lehetőségét sem.
Mint korábban leírtam, bizottságunkban kialakult egy konszenzusos elképzelés, mit tekintünk velencei értéknek és mit nem. Mivel a jogszabály nem csak a javaslattevők, hanem a bizottság számára is tág mozgásteret ad, a jövőben is a kialakított feltételrendszerünk alapján fogjuk meghozni döntéseinket. Ezek természetesen vitathatók is lehetnek, de valakinek-valakiknek vállalniuk kell a döntést. A bizottság komoly mérlegelés után, a tagok által írásban is indokolt vélemények figyelembevételével döntött és kíván dönteni a jövőben is. Csak így látjuk értelmét a munkánknak, így lesz egy döntéssorozatból a javaslattevők, a mérlegelők-döntéshozók és reményeink szerint minden velencei lakos közös értéktára.
3/ Rendszerbeli, megoldásra váró ügyek, javaslatok
Bizottságunk számos esetben tesz kisebb-nagyobb javaslatot.
Ezek első köre az egyes konkrétumokon túlmutató kérdéseké.

A helyén épül az új ház. Védett ház lévén ugyanazzal az arculattal lenne kötelező. Bizonyára úgy lesz.
3.1. Támogatások és szankciók a védett értékeknél: Az épített vagy tárgyi értékeknél, vagyontárgyaknál felvetődő kardinális kérdés, hogy a védetté nyilvánítás mellé rendelhető-e valamilyen támogatás a város részéről, vagy nem. Egy, a sima szabványosnál drágább, korhűt utánzó nyílászáró beépítése, igényesebben –tehát majdnem mindig drágábban- elvégzett szigetelés révén egy építmény helyi értéke megmarad. Annak hiányában meg nem.
A helyi védettségű ingatlanok egy része fokozatosan veszti el az élhetőbbé tétel lépéseivel az egyediségét. Van jó ellenpélda, de kevés.
Javasoljuk tehát megfontolni a védett építmények támogatási alapjának létrehozását.
3.2. Javasoljuk, hogy a Testület illetékes bizottsága(i) tekintsék át annak lehetőségét, hogy a vasútállomás és a Bence-hegyi kilátó között (vagy tovább) kulturális „túraútvonal” készüljön, ismertető táblákkal, az útvonalba illeszkedő emlékek elérhetővé tételével.
3.3. A gyalogos útvonalhoz hasonlóan megfontolandó, hogy a szomszédos, esetleg a teljes tókörnyéki települési körrel közösen ennek elkészüljön a kerékpáros változata is azok számára, akik a teljesítménysporttól eltérően másra is rávehetők.
3.4. Jelenleg évente több védett épület tűnik el életveszélyessé válás, átépítés és egyéb, jogszerű indok mellett. A tendencia egyértelmű. Ha minden így marad, elvétve marad a tájegységre jellemző épület. Javasoljuk, hogy a még meglévő maradék esetében a házakat hallgatólag pusztulásra ítélő tulajdonosokkal a város bocsátkozzon tárgyalásba, mivel az amúgy kötelező állagmegóvást egyelőre senki senkin nem kéri számon, igaz, nem is támogatja semmivel.
3.5. Velence számos kulturális-történeti emléke magántulajdonban, vagy zárt területen, turisztikai szempontból megközelíthetetlen helyen áll. Városi akarat és kezdeményezés- diplomáciai nyitás kell ahhoz, hogy ezeket be lehessen kapcsolni a város és idegenforgalma életébe. (Gschwindt-kastély, Meszleny-temető, Bellatiny-Füri-pince, a pincesorok épületei stb.)
3.6 Velence védett épületeinek áttekintése során az a véleményünk alakult ki, hogy számos védettségre nem érdemes épület, épületegyüttes került ebbe a körbe (vagy: vált azzá a sorozatos átalakítások során), ugyanakkor sok arra érdemes kimaradt, sajnos időközben több meg is semmisült. Javasoljuk azt, hogy a helyi védettséget kapott kört vizsgálják felül és csak azok kapjanak védettséget, amelyek esetében az indokolt. Az is jó megoldás lehet, hogy helyenként, a kevésbé értékes egyes épületek helyett utcaképet nyilvánítsanak védettnek, amely nem zárja ki az épületek élhetővé tételéhez szükséges átépítést, de utcafronti összképük megőrzését írja elő.
3.7. Kissé idejétmúlt már a papírra nyomott tájékoztató vagy tematikus térkép készítése a városról (az egész tókörnyékről.) Szeretjük, idővel akár bekeretezhető, de technológiaként ma már van jobb is. Javasoljuk megfontolni egy – a városról vagy a tókörnyékről szóló- turisztikai illetve sportcélú mobiltelefon-alkalmazás fejlesztését, benne a kiszolgáló létesítmények, közlekedési, parkolási információk,programok, látnivalók, ártájékoztatók adataival. Ebből már van szerényebb igényű előkép az országban és drágább, tetszetősebb munka is.
4/ Konkrét, egyedi javaslatok
4.1/ Az Értéktár Bizottság javasolja Velence Város Önkormányzatának, hogy a Gurjál hosszú távú megvédése érdekében rendszeres időközönként környezetvédelmi felülvizsgálatot végeztessen az egykori szeméttelepnél, illetve a Gurjálban és mellékágaiban, mert az ott lévő anyagok és az illegális szemétlerakodás veszélyeztetheti a terület – és ezzel együtt a tó – jelenlegi környezeti státuszát.
4.2/ Az Értéktár Bizottság tisztelettel javasolja az Önkormányzatnak, hogy kezdjen tárgyalásokat a Növényvédő Állomás épületét jelenleg kezelő Kormányhivatallal annak érdekében, hogy a Növényvédő Állomás országosan védett víztornyának fizikai állapotát őrizze meg, mert jelenleg veszélyben van ez a fontos ipartörténeti emlék. Minthogy az idegenforgalomban is érdeklődésre számot tartó objektumról van szó, célszerű lenne az esetenkénti, előre egyeztetett időpontokban történő látogathatóságát is elérni.
4.3. A 3.2. pontban javasoltakhoz kapcsolódóan javasoljuk, hogy a jelenleg pihenő státusú temetőrészek tekintetében a katolikus és református egyház között elkezdődött együttműködésbe kapcsolódjon be a város is azzal a céllal, hogy a régi temetőrészek parkja és síremlékei látogathatóak és turisztikailag értelmezethetők legyenek (járóterületek, padok, ismertető táblák)
Velence, 2016. február 22.
Fehér Árpád
elnök
Kapcsolódó bejegyzések:
Velencei Értéktár-2015.
Kategóriák:Adatok, Falusi épületek, Velencei Értéktár, XX. század
Vélemény, hozzászólás?