Házassági szerződések a XIX. századi Velencén

A házassági szerződés ősi jogi eszköz a házastársak vagyonhasználatának előzetes tisztázására, vagy az örökösödés mikéntjének általánostól eltérő szabályozására, esetleg más, szintén vagyonhoz köthető kérdések rendezésére. A két, itt ismertetett szerződés jórészt a magyar polgári jog első éveinek gyermeke, ha a történelmi gyökerük nagyon különbözik is.

Előzmények:

Magyarországon a középkorban is ismert volt az írásos házassági egyesség. Jellemzően a főnemesség, később és ritkábban a polgárság tisztázta ezen a módon a házasságba vitt vagyon kezelésének szabadságát a férj által, illetve hogy az asszony esetleg mennyiben rendelkezhetett hozományával, továbbá az általánostól eltérő örökösödés szabályait is ezen az úton lehetett rögzíteni. Néha kitértek a megözvegyült házastárs új házassága kérdéseire.

Az egyházjog szerint a házasság halálig tartott, így a keresztény közösségben elvétve előforduló válás ismereteim szerint nem lehetett tárgya e szerződéseknek. Más volt a helyzet a zsidó vallásúaknál, ahol ennek szabályozott útja volt a magyar polgárjog előtti időkben is.

A parasztság esetében is voltak megállapodások-többnyire a házasság előtt és szóban. A XIX. századi paraszti szokásjog jelentősen eltért az 1840-es évektől már bírói úton érvényesíthető szabályoktól. Például az ingatlanok esetében előnyt élveztek a fiúk, vagy az első fiú leszármazott. A lányok legtöbbször csak a kiházasítás kelengyéjére számíthattak, komoly vagyonrészre nem. Ez a szokás lassan, a XIX. század utolsó negyedétől változott meg. Eleinte az írásba foglalásnak is jelentős akadálya volt, hogy a parasztság többnyire nem tudott írni, jórészt aláírni sem.

Az 1852-es, osztrák polgári törvénykönyvet hatályosító rendelet tette először- egyelőre csak elvben- lehetővé a válást, de csak az 1894. évi XXXI-XXXIII. tc tette kötelezővé a polgári házasságot-vele egyértelművé a válás jogi szabályait. Innentől vált teljesen nyílttá az ellentmondás a polgári jog és az egyházi szabályok között[1].

***

A két ismertetett házassági szerződés közül az első a velencei református egyház házassági anyakönyvéből származik.

ref fedlap

A házassági anyakönyv belső borítója

A kötet 1852-es kezdésű, és Erdélyi István tiszteletes és Horváth József gondnok neve áll a megkezdőknél.

Az utolsó pár oldalon található megállapodások mind egy területet rendeztek. E szerint el kívánnak térni (mert a törvény lehetővé tette az eltérést) az „egyenesági” öröklési rendtől, és a házastárs halála után az életben maradt házastárs az örökös (és nem az általános szabály szerinti gyermek).

Az anyakönyv bejegyzései ú.n. „móringmegállapodások” voltak, amik funkciója az özvegy vagyoni biztonságának rögzítése volt.

A példaként hozott egyik megállapodás szövege:

„Szerződés

Mely egyrészrül Szücs János velenczei lakos mint férj- másrészrül Juhász Szófia mint feleség között a következő … alatt … :

1.Fent nevezett Szücs János és Juhász Szófia házas felek tanúk jelenlétében azon őszinte érzéssel és …

… hogy a közös szerzemény egész teljességében halálozás esetén-az életben maradt fél birtokába megy át.

Mely szerződés halál előtt felbonttatik helyben hagyásra sajátkezüleg alá is irattatik.

Kelt Velenczén 1900. márczius 8.

Szórádi András

Tóth István”

 

Hasonló tartalmú az a további hat, anyakönyvből ismert megállapodás is.

Házassági szerződés ref

Az egyesség eredeti képe

Az általam talált szerződések egyikét sem írták alá az érintettek, csak a lelkipásztor és a tanú, többnyire az egyházgondnok. Később ez bizonyára megváltozott.

***

A másik szerződés sokkal kifinomultabb, és igazodott a házastársak jelentős vagyonához, teherviselő képességéhez és vallásuk évezredes tapasztalatához.

SHenrik

Spät Henrik portréja –forrás: prof Spät András)

Spät Henrik velencei körorvos és felesége, Róth Johanna házassági szerződése 1893-as. Ebben leltár-szerűen rögzítették a házastársak (konkrétan a feleség) házasságba vitt vagyonát, válás esetén a visszajuttatás szabályait, valamint a férj vagyonnal kapcsolatos pénzügyi garanciáját. Rendelkeztek a bevitt és a későbbiekben szerzett vagyon különválásáról és a válás időtartama alatti feleségtartás szabályairól.

Kápolnásnyék Dr. Spät Henrik otthona

Späték az 1920-as években-már kápolnásnyéki úrilakukban –forrás: Darabanth

A szerződés szövege:

Közjegyzői Okirat

 

Előttem, dr Weiser Károly budapesti királyi közjegyző előtt alólírt helyen, évben, hónapban és napon megjelentek a következő felek

úgymint általam személyesen ismert Dr Spät Henrik úr körorvos Velenczén és neje született Roth Johanna urnő továbbá … ügyleti … általam szintén ismert Polacsek Henrik … ügynök VII. Király utcza 7. és Weisz (?) Sándor úr üzletvezető VIII Károly körút 17/ budapesti lakosok.

 

és megkötötték a következő szerződést

 

Házasulási egyezmény

 

A törvényesen egybekelt hitvestársak úgymint Dr Spät Henrik úr és neje Roth Johanna a folyó évi május hó 4-én kötött házasságukból eredő vagyonjogi viszonyok rendezése céljából a következő jogérvényes megállapodásokra lépnek:

1.Dr Spät Henrikné Roth Johanna asszony saját vagyonából tizezer (10 000) forintot hozott hozomány gyanánt a házhoz, amely összeget jelen okirat aláírása alkalmával készpénzben átadta férjének Dr Spät Henrik úrnak, ki elismeri, hogy neje ezen hozományát kezelés és haszonélvezet végett tényleg átvette, míg a hozományhoz való tulajdonjog mindig a nőt fogja illetni.

2.Dr Spät Henrikné Roth Johanna ezenkivül az ezen okirathoz emelt kiegészítő alkatrészeket (?) képező leltárban felsorolt összes ingóságokat mint kiházasítási tárgyait szintén a házhoz hozta, és ezek is folyton az ő kizárólagos tulajdonát fogják képezni.

3.Dr Spät Henrik úr nejének született Roth Johanna asszonynak hozománya szaporítása céljából kötbér (?) fejében ötezer forintot biztosit és köt le.

4.A hitvestársak vagyonközösséget állapitanak meg mindazon vagyonra nézve, (…) a házasság tartama alatt bármely jogszerű módon szerezni fognak és mindabból mindegyik hitvestársat úgy élők között, mint halál esetére egyenlő arány fogja illetni.

5.Nem várt viszálykodások esetére köteles lesz a férj mindenek előtt neje hozományát kellőképpen biztosítani, őt a kiházasítási tárgyak fölötti jogában nem gátolni és ha a nő külön (…) választana, néki a házassági közösség megszünése napjától kezdve a házassági per jogérvényes eszközléséig illetve a ritualis (?) válólevél átadásáig életvezetés és tartásdíj fejében havonkint mindig előre egyszáz forintot a nő mindenkori lakhelyén pontosan megfizetni és e tekintetben aláveti magát a férj a nő által szabadon választható bármely budapesti királyi járásbíróság elötti sommás eljárásnak.

6.A hitvestársak kölcsönös örökösödésére nézve a jelenleg érvényben levő hazai törvények lesznek irányadók.

7.Jelen szerződés hiteles kiadványát mindegyik fél igényelheti:

Mely szerződés ekkép felvevén azt a feleknek az ügyleti tanuk folyamatos és együttes jelenléte mellett felolvastattak mire a felek azt helybenhagyták és a tanukkal együtt előttem sajátkezüleg aláirták. Tanusitom, hogy az örökösödési intézkedésekröl szóló hatodik pontot a szerződő felek személyesen jelentették ki, miért is a jelen szerződés a végrendelkezési törvények, különösen pedig a közjegyzői törvény 82 § ban (…) minden kelléknek pontosan megfelel. Megjegyzem végtére hogy Dr Spät Henrikné urnő a szerződés első pontjában emlitett hozományt nem készpénzben, hanem a pesti hazai első takarékpénztár egyesület terézvárosi fiókpénztári 80177 folyó és 9 (?) sorozati számú betéti könyvecskéjében adta át előttem férje Dr Spät Henrik úrnak. Kelt Budapesten ezernyolczszázkilenczvenhárom évi május hó ötödikén.

(pecsét)

aláírások:

Dr Spät Henrik körorvos

Dr Spät Henrikné szül Roth Janka

 

Polatschek Károly

mint tanú

Weisz Sándor

mint tanú

 

Dij: 20 fr

…: 80

bélyeg 1 fr

————-

21 f 80
Menyasszonyi kelengye

 

Tucat Darab Fehérmenű
3 36 Női ing
16 Hálókabát chiffon(?)
½ 6 Hálókabát bareket (?)
½ 6 Alsó szoknya himezett
1 12 Női nadrág chiffon
½ 6 Bareket alsó szoknya
½ 6 -„- női nadrág
egy ajouros ágynemű
egy himzett ágynemű
egy fodros ágynemű
egy czakkos ágynemű
egy horgolt betétes –„-
egy tarka –„-
1 12 paplany lepedő
½ 6 dunna
3 zsebkendő battiszt
2 zsebkendő vászon
30 lepedő
4 48 törülköző
½ 6 flottier kendő
4 ½ 54 Servietta
13 abrosz
8 Kávés teriték
Pár darab
30 Kézimunka
6 Asztalfutó
6 Milliean (?)
18 Táczakendő
24 Fehér harisnya
24 Tarka harisnya
2 Battiszt csipke neglige
1 flanell neglige
1 bordeaux cachinier (?) neglige
6 tarka nadrág
12 tarka alsószoknya
60 törülő rongy
24 cseléd törülköző
6 tarka cseléd vánkos
3 -„- dunna
2 bordeaux selyem paplany
1 -„- cachinier vánkos áthuzat
6 díszkötény
6 házikötény
3 selyemruha
6 szövetruha
8 tollvánkos
5 dunna toll
1 zongora
2 arany karperec
1 női zsebóra gyémántkövek
1 arany medallion aranylánczcal
1 arany broche, tű
1 P arany fülbevaló
2 ágy magas háttal (angol styl)
2 éjjeli szekrény gránit lappal
2 ruha szekrény
1 mosdó gránit lappal
1 Tr… gránit lappal
1 ebédlő asztal
1 ebédlő diván szőnyeggel
6 ebédlő nádszék
1 kredencz
1 varró asztal
6 függöny tartó
1 pipere tükör
2 sodrony matracz
2 ágyba való lószőr matracz
1 afrik matracz
teljes konyhaberendezés
1 előszoba szekrény
1 varró gép

 

Kelt, Budapesten ezernyolcszázkilenczvenharmadik évi május hó ötödikén

(a szerződéssel azonos aláírások ugyanabban a rendben)

szovegresz

A Spat-féle megállapodás szövegrészlete

***

Spaték nem váltak el. Janka asszony férje halála után Budapestre költözött vissza, az akkor szépen fejlődő Újlipótváros egy előkelő házába. De ezt a történetet már megírtam.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Hagyaték -4.rész Spätek a XIX.-XXI. században

Források:

Tanczik Balázs: Egyházjogi változások és azok civiljogi hatásai Magyarországon a XIX. század második felében –Bp 2012.

Magyar Néprajz VIII. : A paraszti szokásjog hozzáigazodása az általános magánjogi elvekhez

A Spät házaspár szerződése a Budapest Fővárosi Levéltár digitalizált anyagai között a Hungaricana-n

A Velencei Református Egyház 1851-es kezdésű házassági anyakönyve

 

 

Lábjegyzet:

 

[1] Persze, mindez négy évtizedes politikai vita eredménye volt-amiben az egyházak veszítettek.Lásd bővebben: Tanczik-tanulmány.



Kategóriák:Adatok, Emberek, Fotók, Gazdaság, Habsburg Birodalom, Vallás, XIX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , ,

1 hozzászólás

  1. Kedves Árpi!
    Külön e-mailben küldök egy láthatóan ugyanakkor készült képet, amelyen a Spät-házat már Dr. Spät-kastéllyá keresztelik át. .. nincsenek rajta a tulajdonosok (csak a ház sarkánál a Te képed fehér ruhás nőalakja) és kicsit messzebbről fotózták, de az épületből több látszik.
    Üdv:
    Miklós

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: