A képeslap „színe” Velence a lakosságszám gyarapodása tekintetében a vándorlások tartós nyertese. A XIX. század végétől eleinte polgárok és elitbe kívánkozók vettek itt földeket, “birtokot”, maradtak, vagy tűntek el aztán. Pillitz, Beck és sokan mások neve térképeken, épületek, emlékek formájában… Bővebben ›
A bejegyzés az 1931-es DSA látványtérképet mutatja be a velencei-tóról.
Hogyan lett a valamikori értéktelen legelőből, vagy épp fölötte személyes használatú háztáji földből felértékelődött ingatlan? Hogyan lett abból aranyárú villa, lekerített tópart keveseknek? Mit tanulhatunk ebből? Mit várhatunk el azoktól a jövőre nézve, akik vezetnének minket? Az elmúlt hónapokban addig… Bővebben ›
Ha a mai Kemping utcán a tó felé fordítod a tekinteted, gyengén lejtős, majd sík területet látsz. Hol sorház-szerű épületeket látsz a tóparton, hogy nagy villákat, hol kempinget. Mindezt két kikötő, a Tóbíró-közi, meg az Északi fogja közre. Ma erről… Bővebben ›
Kernya Gábor kiegészítésével Az elvesztett világháború után, a megmaradt magyar területeken arányaiban megnövekedett népesség fizetőképes részének egyebek mellett elérhető pihenési lehetőség kellett. Magyar tengerpart már nem volt, volt viszont elszegényedett tömeg. Az immár külfölddé változott területekről elmenekültek jellemzően bizonytalan egzisztenciák… Bővebben ›
A filmbeli történet szerint Ed Blum, látszólag utazóügynök, kincset rejteget, egy fantasztikus, független életet! Olyat, amiben Város van, ahova csak befelé tart út, éhező óriás, aki megmentésre vár, cirkuszigazgató, aki életre tanít, ésígytovább… Meg van a Fiú, aki az apját… Bővebben ›
Olvasom, hogy a WWSI egykor hervadt, majd EU pénzből újraépített, ELVBEN mozgássérült gyerekek támogatására épült szép épületébe immár nyilván sokkal kifizetődőbb szállóvendégség, koreai iparos nép települt. A cikk itt olvasható: Forrás: Telex Először is: jó az, ha romos, tönkremenő közjavaink… Bővebben ›
Woynarovicz Elek 1944-es fotosorozatának három következő, rejtélyes darabja egy lelőtt bombázó darabját mutatja, azt vizsgálgató magyar katonákkal. Körülötte a táj ezúttal semmi konkrétat nem mutat a dombokon kívül. (Ilyen lankák például Pázmánd és Nadap között vannak, de bárhol másutt is…. Bővebben ›
Június 21-én publikált, „A Hétkéményes- a „láthatatlanok” egykori menedéke” -bejegyzésem egy részletében -tévesen- a valamikori velencei nyilaspárt vezetőjének állítottam be Csik Mihály velencei bádogost. Dokumentált, korabeli nyoma azonban annak van birtokomban, miszerint a szóbanforgó vezető Csik Mihály velencei földműves volt…. Bővebben ›
Kovács Mária Györgyi (a továbbiakban: KMGY) és Ludmann Ágota javításaival, kiegészítéseivel A szellemi sznobéria, a több, fennmaradt tudás, az adott korszak (többé-kevésbé) fizetett historikusai, a képzőművészet gondoskodik arról, hogy a gazdagokról és otthonaikról emlékek maradjanak fent nálunk és másutt. Építészeti… Bővebben ›
Velenceblog 