Önámítás

A faluban és mindenütt ott lehetett a rettegés. A vágóhídra vitt honfitársak sorsát többnyire tétlen néző falubeliek az általuk jobban kedvelteket „kimentették” a további kínokból-legalább gondolatban.

Mondhatnám, hogy gyávák voltak, de csak akkor, ha hasonló helyzetben Mohl néni lettem volna. Nem voltam, és remélem, nem is kerülök abba a helyzetbe.

Ettől függetlenül ott a kérdés, meddig terjedt volna a szolidaritásom akkor, amikor annak életre menő tétje volt. És a Tied, Kedves Olvasó?

És hogy gyakoroljuk mostanában naponta, életveszély nélkül?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: