másodközlés
Az eredeti bejegyzés Kárpáti Miklós Facebook profilján található
„Több alkalommal foglalkoztam már a Velencei-tó régi térképeivel, most egy 230 éves lap kerül sorra.
A korai, XVIII. század végi magyar térképészet jeles képviselője volt a hányatott sorsú pozsonyi Korabinszky János Mátyás, akinek azonban elsősorban valamivel későbbi megyei térképei közismertek. Az ő igen ritka, 1791-ben, Bécsben megjelent három nyelvű (latin-német-magyar című és jelmagyarázatú) Magyarország-térképe az ország erőforrásait veszi számba, magyar címe „Magyarország természeti tulajdonságának tüköre”. (A térképrajzot az ugyancsak pozsonyi születésű Junker Keresztély (a lap alján: Junker, Pannonius) metszette rézbe.)
Az akkor ismert, nyilvántartott – és a közepes formátumú, 86×66 cm-es térképen ábrázolható – mezőgazdasági, ásványi és természeti kincsek szerepelnek rajta.
Jól látható, hogy Korabinszky, térképe megrajzolásakor nem fért hozzá a néhány évvel korábban lezárt I. katonai felmérés eredményeihez, így az ábrázolás sokat átvesz a korábbi, többé-kevésbé torzított térképekből. (Figyeljük meg például a Váli völgy (Vaaler Thal) és a tó egymáshoz közeli ábrázolását!)
A Velencei-tó (Velentzer See) alakja is láthatóan eltér a ma ismerttől, aminek oka (a már említett torzításon kívül) a Dinnyési Fertő összekapcsolása a tóval. Ez okozhatja azt a furcsaságot, hogy a Császár-víz jóval északabbra torkollik a tóba a megszokottnál és Seregélyest (Seregeljes) is szinte a tó partján ábrázolja. Ha a rajzoló helyszínen szerzett adatokat használt, akkor igen magas vízállás idején rögzíthették azokat. Ennek tulajdonítható az is, hogy az északi parti Sukoró (Sokoro) és a déli part között a tó szélessége eltúlzott. Érdekes és ugyancsak ezt a feltételezést támasztja alá, hogy Pátkánál nem mulasztja el feltüntetni a Császár-vizet tápláló időszakos tavat, amiből aztán az 1960-as években a mai tározót hozták létre.
A tóparti települések közül csak a tónak nevet adó Velencét és az ugyancsak szőlőjéről-boráról nevezetes Sukorót nevesíti Korabinszky. A szőlőn kívül az egyéb természeti kincseket mindössze a Velencei-tó madárvilágára utaló gödényábrázolás jelzi.
A térképet testvérem jóvoltából vehettem kézbe és készíthettem róla fényképeket. Egy-két példány ugyan az internetes gyűjteményekben is hozzáférhető, de az általam fotózott példány vonalai valamivel élesebbek, valószínűleg korábbi levonatról lehet szó.” -KM
Kategóriák:1751-1800, Adatok, Témák, Térképek, történelmi térkép, Velence térkép, Velencei tó, XVIII. század
Velenceblog 
Hozzászólás