Olvasom, hogy a WWSI egykor hervadt, majd EU pénzből újraépített, ELVBEN mozgássérült gyerekek támogatására épült szép épületébe immár nyilván sokkal kifizetődőbb szállóvendégség, koreai iparos nép települt.
A cikk itt olvasható:
Először is: jó az, ha romos, tönkremenő közjavaink közpénzből – ideértve az EU forrásait is- megújulhatnak.
Másrészt felette érdekes, ahogy aztán ezek a közjavak a gyakorlatban egyre inkább tűzközeli magánérdekekeket, üzleti alapon szolgálva működnek tovább.
Az, ahogy a közpénz rövid átmenettel nagyon nehezen ellenőrizhető rendszer része lesz. Mindegy, hogy az a kápolnásnyéki Halász Kastély, vagy éppen a VVSI ingatlanai. (Emlékeim szerint a velencei Juventus Hotel életpályája is ehhez hasonlatos.)
A mintázat az, hogy egy szép eszme adja az üzleti terv alapját, az azt követő gyakorlat meg a kevesek, a jellemzően kondérközeli hatalmasok birodalom-épülése alapítványokon, egyesületeken kuratóriumokon át. A szép eszme aztán részben vagy egészben mehet a levesbe!
Fikarnyi kételyem sincs, hogy mindez jogilag makulátlan. És erkölcsileg?
Lehet a Horthy korszakot szidni. Gyermekkorom világát is. Van is alapja! De az, hogy akkoriban a gyermeknyaraltatás gyermeknyaraltatás volt, az nem kérdés.
Ma ki üzletel vele?
Kategóriák:Uncategorized
Velenceblog 
Hozzászólás