A térkép közvetlenül a török hódoltság kezdetén született. A wikipédia idevágó szócikke szerint Lázár deák talán Bakócz Tamás érsek környezetébe tartozott. Akárki volt is, az előzményekhez képest páratlanul nagyot alkotott. A térkép a hivatkozott wikipédia -szócikknél tölthető le nagyobb felbontásban, teljes terjedelemben.
Medgyesi István szerint:
“A magyar származású Lázár – deák térképe a legrégebbi részletes országtérkép. Hadászati célból készült, még a töröknek az országba való behatolása elõtti idõben (1514 körül). Lázár kéziratos térképét halála után barátja Georg Tanstetter Collimitius bécsi professzor egészítette ki, Cuszpiniánus a kiváló humanista és udvari történész javította át és rendezte sajtó alá. Peter Apianus metszette fába és nyomtatta ki Ingolstadt-ban 1528-ban.
A térképrõl sokáig azt hitték, hogy elveszett, csak 1553-ban megjelent másolata volt ismeretes. A milleneum évében 1896-ban egy régiség-kereskedõnél elõbukkant. Ezt a darabot A Széchenyi-könyvtár õrzi.”
Velence szempontjából az a jelentősége, hogy -mai tudomásom szerint-térképen először ő ábrázolta a települést.
Ahogy az a képmetszeten látszik, (nagyításhoz kattints a képre!) Velence Székesfehérvártól „jobbra előre” látható, a település méretét szimbolizáló, „előkelően” nagy templommérettel.
A környékről Pákozd, Börgönd és Csákvár neve ismerhető fel.
Velence neve mellett pontsor húzódik.
Erről a téma kutatója, Papp-Váry Árpád (Magyarország története képekben-2002, Kossuth) azt írja, a törökök által feldúlt területeket jelöli.
Ez a vonal később nagy jelentőségű: mint a Habsburg-török részre szakadt ország demarkációs vonala. Velence (és persze a tó vidéke) gyakorlatilag a két hatalom közötti mezsgye széle lett Székesfehérvár törökök általi elfoglalásáig (1543.) A vonal túloldalán maradt Martonvásár, amit komoly erődítésként jelölt a szerző.
A korabeli (és egészen a XVIII. század végéig így is marad) térképek sajátja maradt a térképészetileg szabados ábrázolás. Az irány szerint északi tájolásnak, az arányos ábrázolásnak még nem volt kitűntetett jelentősége. A térképek inkább hozzávetőleges leltárnak és művészeti teljesítménynek számítottak, műszaki-mérnöki jelentőségük egyelőre másodlagos volt.
Az ELTE Térképtudományi Tanszéke egy kisalkalmazást fejlesztett ki, mely a Lazarus térkép településeinek nevét visszafejti. Szórakoztató játék, ha van időd, próbálkozz vele! Sajnos, mivel erre a településre a hivatkozott alkalmazás nem ad találatot, csak tippelni tudom, hogy a Velence és Pákozd mellé „beszorult” „Brümet” talán Börgöndöt takarja.
Gyanúm szerint nem kizárt, hogy van Lázárénál régebbi térképi jelölése is Velencének. A következő évtizedekben a mai Közép Magyarország háborús övezet volt, térképészeti hozzáférése nagyon nehéz lehetett, nagy lehetett az érdekeltség mások korábbi munkájának felhasználására a biztonságos távolból.
A Lázárt (1514? 1526?) Zsámbokiig (1578) követő időszakban csak külföldi térképészek munkáit ismerem, akik Lázárnál lényegesen kevesebb településnévvel operáltak. Ennek a felhasználási cél esetleges megváltozása mellett oka lehetett az is, hogy más, hozzáférhetőbb, külföldön akkoriban jobban hozzáférhető alapanyagot használtak fel. Ha így van, talán a térkép is előkerül valahol.
Források:
Kupi László: Város volt, város lett Velence, 2004.
Papp-Váry Árpád: Magyarország története képekben (Kossuth, 2002.)
Pihál Katalin: Magyarország legszebb térképei (1528-1895)
Kategóriák:Térképek, történelmi térkép, Velence térkép, XVI. század
Velenceblog 
Hozzászólás