A SÉDI KÁROLY-“REJTÉLY”

Dr Sédi Károly története, sorsa érdekes és viszontagságos. Egyrészt ott a vitathatatlan szakmai érdem, aminek az első jelentős tóleírásunkat köszönhetjük. Másrészt a Sédi nevéhez kötődő politikum, melynek az első időkben haszonélvezője lett, végül pedig kerékbetörte a szakmai pályáját. Harmadrészt e bejegyzés megszülette is tanulságos. Egy kutató, itt Kárpáti Miklós munkája a megfelelő nyitógondolat lett egy másik ember számára (ez én lennék), és végül hogyan alkot a megszerzett tudásunk  egészebbet.

Kárpáti Miklós és Fehér Árpád munkája

1944-ben jelent meg a Velencei-tó első monográfiája, dr. Sédi Károly tollából. A máig sokat hivatkozott mű összefoglalta a tóról addig összegyűlt természettudományi ismereteket, de történelmi, néprajzi és szociológiai adatokat is bőséggel találunk benne[1]. Rejtélyről azért beszélek, mert már első publikációja, az 1936-ban közölt A Velencei-tó vízrajza című tanulmánya olyan nagyvonalú tárgyismeretet tükröz, ami párját ritkítja.  Ezzel indult tudományos pályafutása és  év múlva, a már említett 1944-es monográfiával zárult. Közben, a negyvenes évek elején két nagyobb tanulmánya született  a Gerecse és a Sárköz morfológiájáról – mindkettő a Földrajzi Szemlében jelent meg -, kisebb írásai pedig a Búvár, a Földgömb és a Turisták lapja hasábjain láttak napvilágot.

A Velencei-tó könyv részlete: légifotó Gárdony felől, a ’40-es években

Sédiről ezen kívül keveset tudunk. 1908-ban született Polgárdiban[2] az egyetem elvégzése után tanonciskolai illetve kereskedelmi iskolai szaktanár. 1939-ben avatták doktorrá a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (“A Velencei tó” cimen kíván értekezni. Főtárgyul a politikai és gazdasági földrajzot, melléktárgyakul a geológiát és a kémiai technológiát kívánja választani. A Kar a tárgyválasztást elfogadja. Bírálókul gróf Teleki Pál dr.és Lóczy Lajos dr. ny.r.tanárt, censorokul gróf Teleki Pál dr., Lóczy Lajos dr. és Doby Géza dr. ny.r.tanárt kéri fel.”)[3]

A nagyon szerény külsejű könyv borítója


1940 júliusában az egyik fővárosi felsőkereskedelmi iskolába kapott kinevezést, földrajz, vegytan és anyagismereti tárgyakat oktatott.  Különféle ösztöndíjak esetében az egyetem mindig az első között javasolta.

A látszólag a semmiből jött, kiforrott szakírótól 1944 után már nem jelent meg semi!

Tudjuk: az apróbetűs szövegek mindig fontosak – most is egy lábjegyzet segített a rejtély részleges megoldásában. Sédi nem a semmiből jött, nem teljes fegyverzetben pattant elő, mint Pallas Athéné atyja fejéből, 1936-ban már legalább 5-6 éves kutatómunka és több publikáció volt a háta mögött. A Vízügyi Közlemények 1936.1.sz-ban megjelent tanulmánya (A Velencei-tó vízrajza) 2. lábjegyzetében ugyanis ezt olvashatjuk:

 

“Vezetéknevemet – Szabó-t – belügyminiszteri engedéllyel Sédi-re változtattam.”

 

Dr. Sédi Károly tehát azonos azzal a Szabó Károllyal, aki a Velencei-tó földrajzi-geológiai vizsgálatát sokrétű mérésekkel, fúrásokkal alapozta meg az 1930-as évek elején és ezek eredményeit 1933-tól több tanulmányban is közzétette. Ugyanettől az évtől kezdve a Magyar Földrajzi Társaság rendes tagja.  A Velencei-tó első kutatójának is nevezik, teljes joggal.

A könyv egy másik részlete: a velencei rész Velencefürdő felől

Elképzelésem sincs, miért hagyta abba a reményteljes, fiatal, negyven év alatti Sédi-Szabó 1945-ben a kutatást és publikálást – az ilyen, korszakhatárhoz kötődő pályamódosítás mögött azonban legtöbbször politikai okok rejtőznek.

 

Azt, hogy 1944 után Sédi már nem publikált (Szabó Károly néven sem), és teljes mértékben kikerült a tudományos életből, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nyolc illetve tíz évvel később ugyanabban a Földrajzi Közleményekben, ahol ő is rendszeresen megjelent,  Ádám László: “Morfológiai vizsgálatok a Mezőföld Duna-Sárvíz közti területén  és  A Velencei tó és a Zámolyi medence kialakulása” – című két tanulmányában Szabót és Sédit már két különböző kutatóként említi…

 

Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa szerint  1954-1973 között Sédi Károly több szakmunkásképző anyagismereti tankönyv szerzője volt. A jelek szerint visszavonult a pedagógiai pályára és felkészültségét ott próbálta – tankönyvírással is – kamatoztatni. Lehetséges, hogy a szakmunkásképzés profitált belőle, a Velencei-tó kutatása azonban biztosan veszített.

***

Miklós írása – mint már többször- megihletett. Miért ez az egész?  Ezen töprengtem. A magam forrásai mentén is utánanéztem.

Az első komoly eredmény Fodor Ferenc (1887-1962.) geográfus 2006-ban kiadott kötete volt, A magyar földrajztudomány története.

Először is: a munka jóval a szerző halála (1962) után került rendezésre Dr Dövényi Zoltán által, aki jelenleg a PTE-n tanít. Vele telefonon sikerül beszélnem, mint ez később kiderül majd – fölötte hatékonyan.

A könyv elsősorban közölt egy töredékes Sédi –életrajzot. Így:

 

(738. oldal)  „Sédi (Szabó) Károly dr: keresk. iskolai tanár, fizikai földrajzi író. Sz Polgárdiban, 1908. jan. 18-án. kereskedelmi iskolai érettségi vizsgát tett, majd katonai szolgálatot vállalt.  1929-től az Egyetemi Közgazdaságtudományi Kar[4] gazdasági szaktanár-képzőjében a földrajz és vegytan tudományokat hallgatta 1933-ig. A földrajzból Teleki Pál, Strömpl Gábor voltak professzorai, de egyidejűleg a bölcsészeti karon Cholnoky Jenőt is hallgatta. 1934-ben közgazdaságtudományi doktori oklevelet nyert. 1935-től tanári szolgálatot teljesített a székesfőváros keresk. iskoláiban. A második világháborúban harctéri szolgálatot teljesített, s Ausztria területén orosz fogságba került. 1945-től 1948-ig Oroszországban volt hadifogoly.

 

Már egyetemi hallgató korában behatóan foglalkozott földrajzi kutatásokkal, s főleg a Velencei-tó tudományos feltárását tűzte ki célul, de általában a Dunántúl fizikai földrajza érdekli. Azoknak a kivételes középiskolai tanároknak a sorába tartozik, akik a tudományos kutatást az iskolai munka ellenére sem hagyták abba. Tanulmányait komoly szakszerűség és megbízhatóság jellemzik.

 

Főbb értelezései: 1933: A Velencei-tó, 1933: Adatok a Velencei-tó fizikai földrajzához, 1936: A Velencei-tó vízrajza, 1939: Gr Teleki Pál irodalmi munkássága, 1942: A Gerecse löszvidékének morfológiája, 1943: A Sárköz morfológiája, Önállóan megjelent művei: 1944: Velencei-tó”

Sédi-könyv – a háború után

A mű több szakasza , valamint a Dövényi Tanár úrral folytatott telefonbeszélgetés a laikus számára az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

 

Sédi Teleki Pál[5] tanítványi köréhez tartozott, abból is a professzor-miniszterelnökhöz közelebb állók közé. Az iskola és a professzor kiemelkedően fontos lehetett (Sédi) Szabó számára, mely indíttatást és kutatási esélyeket, minden bizonnyal megfelelő anyagi támogatást adott. Az 1935-ös Cholnoky, és az 1939-es Teleki jubileumkötet[6] szerzői között egyaránt ott található szerzőként[7], ami egyértelmű szakmai rangot jelentett a fiatalember számára.

 

Sédi pályája tehát 1944-ig töretlen volt, akkor jelent meg legfőbb munkája a „Velencei-tó”.Aztán –ezek szerint- bevonult katonának, és Ausztriában majd a Szovjetunióban hadifogoly[8] lett 1945-48 között.

Mire hazaért a Szovjetunióból, Magyarország már túlvolt a kékcédulás választásokon, és 1948-ra gyökeresen megváltozott gazdasági és politikai helyzet.

 

A hazatért hadifoglyokra eleve gyanakodva tekintettek. Szerencsés esetben csak a szakmai előmenetelüket nehezítették meg, nem lehettek „párttagok”, vagy csak a párthűség sokszoros bizonyításával, de nagyobb esélyük volt „bűneik” halmozódásával, polgári előélettel, vagyonnal a kitelepítésre, vagy másfajta komoly hátrányra is.

Ez is Sédi-könyv, egy az ismert hét háború utániból

Sédi Teleki árnyékában szerzett szakmai hírnevet, és gyanítható, hogy nem törte magát (de biztosan nem eléggé) az új hatalom kegyeiért. Tulajdonképpen le sem kellett fokozni sehonnan, mert középiskolai tanár volt. „Csak” nem kutathatott többet.

 

Analógiák a bukásra és talponmaradásra

 

Dövényi tanár úr Sédi pályatársa, Rónai András példáját hozta fel a vesztesek közül. Ő szintén Teleki tanítvány volt, politikai földrajzzal foglalkozott. Rá Horthy – Teleki miniszterelnöksége elején- az Államtudományi Intézet vezetését bízta[9]. Nyilvánvalóan politikai exponált volt. 1950-re fokozatosan szorult ki a szakmai vezetésből.

 

Ekkor beletanult a hidrogeológiába, és egyebek mellett a nevéhez köthető a hazai talajvíz/ kútkataszter elkészítésének szervezése- a politikától nagyon-nagyon távol. Nagyon szép szakmai karriert futott be aztán.

 

Az ellenoldalon Kádár László és Koch Ferenc példáját hozta Dövényi tanár úr. Mindketten Teleki tanítványok voltak, részesei a Teleki kultusz építésének. Kádár az 1942-es Földrajzi zsebkönyvben méltatta elhunyt mesterét. 1958-ban (és vélhetően korábban is) azonban már aktívan  részt vett Teleki[10] (szakmai) munkásságát támadó akadémiai vitán.

 

Ugyanezen a vitán, Koch, a másik tanítvány tovább ment, és ő tartotta a nyitóelőadást.

 

Ismerős történet.

 

Sédi Károly munkássága 1948 után

Sédi-mint az az életrajzából kiderül- vegytant tanult, majd oktatott. Annyi történt vele, hogy legalább egy középiskolában- a ma Széchenyi István Kereskedelmi Szakközépiskola-néven ismert patinás iskolában kémiát tanított, és vélhetően másutt is dolgozott az általa írt könyvek címe alapján. Jó eséllyel a szakképzés területén.

A Vas utcai iskola 2012-es évkönyvében az alábbi szöveg szerepel a visszaemlékező diákok szájából:

1949 körül: „Büszkék voltunk az önképzőköri életre is. Ezen a téren Sédi tanár urat szeretném megemlíteni, aki kémiából vezette az önképző kört, de emellett is mindig buzdított arra, hogy az élet bármely területén törekedjünk egymás segítésére.”

 

Sédi Károly 1948 utáni ismert művei:

1954: Anyag- és áruismeret a kereskedelmi tanulóiskolák 1. oszt. számára (Kereskedelmi Kiadó)

  • 1960: Fodrász szakmai ismeretek/Kémia és anyagismeret (Műszaki Kiadó)
  • 1960: Áruismeret az üveg- és porcelánkereskedő tanulóknak (KJK)
  • 1961: Drogista és kozmetikai készítmények előállítása és vizsgálata KJK)
  • 1968: Kémia és anyagismeret a fordrász szakmunkás tanulók számára (Műszaki Kiadó)
  • 1973: Ékszer, óra és ajándékcikkek áruismerete (KJK) – 65 éves volt akkor.

Jó eséllyel több könyvet is írt még, ezeknek azonban nem találtuk nyomát.

***

Sédi Károly tehát társszerzőként 1973-ig szerepelt. Azután sorsa egyelőre ismeretlen. A temetői nyilvántartásokban még nem találtuk meg. A Magyar Földrajzi Múzeumban, illetve az MTA Földrajztudományi Intézetében nem őriznek róla anyagot. A Vas utcai iskola dokumentumai korabeli része ma a Fővárosi Levéltárban van, bányászható. Az iskola kedves könyvtárosa a korabeli fotók, tablók között ígért keresést.

Merthogy Dr Sédi-Szabó Károlynak egyelőre nincsen ismert portréja. Nem ismerjük élete végét sem.

Kedves Olvasó! Légy Társszerző! Ha van ismereted Sédi Károlyról, írd meg az arpad.feher1@gmail.com – mailcímre, vagy munkaidő után a 20/ 439 56 48-as telefonra üzenj! Segítséged köszönjük!

***

Tanulság? A tó és idegenforgalma, tudományos élete vitathatatlanul sokat köszönhet Dr Sédi Károlynak.

Érdemes elolvasni a könyvét!  (ITT TUDOD letölteni!)  Annak utolsó pár mondatát leszámítva a szöveg maradandó.

 

Kapcsolódó bejegyzések:

Dr Sédi Károly: Velencei-tó

Csapó Benjamin (Chiapo Beniaminus) tótérképe 1792-92-ból

 

Források:

  • Dr Fodor Ferenc: A magyar földrajztudomány története MTA FKI, 2006. Gondozta: Dr Dövényi Zoltán.
  • Franyó Frigyes: Rónai András élete és tudományos munkássága Földrajzi Értesítő 2008/ 1-2.
  • -Sédi Károly:Velencei-tó Bp. 1944, Velencei-tavi Orsz. Szöv.
  • -Arcanum Digitális Tudománytár
  • -Hungaricana Közgyűjteményi Portál
  • -saját kiadvány- és adatgyűjtemény
  • -képek: saját másolatok + antikvarium.hu, axioart.hu
  • Temesy Győző: Földrajzi zsebkönyv (1942.)
  • A Magyar Tudományos Akadémia társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei 1958. VIII. kötet

Lábjegyzetek:

[1] Mint  a szakirodalomból megértettem, ez a Teleki Pál –féle tanítványi kör egyik ismérve- FÁ

[2] Életrajzi adatok: M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Évkönyv, 1938-1939

[3] M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar jegyzőkönyvei, 1937. okt.28

[4] Kárpáti Miklós szövegéből lehet tudni, hogy pontosan  a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. (A mai BMGE)

[5] Teleki a maga idejében kiterjedt szakmai és annál is jelentősebb, nevével kapcsolatban máig meghatározó politikai befolyással rendelkezett. Nemcsak szakmailag határozta meg a geográfia fejlődési irányát abban az időben, de a kutatási erőforrások felett rendelkezve azt is, ki, mit miből kutathat. Vagy ki és mit nem. Nagy egyéniség volt, és nyilvánvalóan fontos volt egy fiatal tehetségnek a közelében lenni. Teleki két évvel későbbi halála szét is zilálta ezt a szakmai közeget.

[6] Igyekeztem megtalálni a hivatkozott kötetet, de még nincs meg.

[7] Pár olyan szerző mellett, akik aztán a világháború után vele együtt eltűntek a sülllyesztőben (Rónai András) vagy – megfizetve az árát- szakmán belül maradhattak (Kádár László, Koch Ferenc)

[8] Kárpáti Miklós apósa példája, ahogy az eset kapcsán leírta: „Apósom mérnök-századosként 1947 őszén tudott hazajönni a fogságból, visszavették az igazolás után, de leszerelt és a legeldugottabb vidéki munkahelyeken (Földkotró Nemzeti Vállalat) dolgozott 1952-ig. Oka kettős volt: 1) a civil életben, Budapesten mérnökként akkor tudott volna elhelyezkedni, ha belép valamelyik pártba – erre nem volt hajlandó 2) a hadseregben már olyan mértékben a politikai irányítás érvényesült, ami a szakmai munkát is lehetetlenné tette. Mérnökként nem volt hajlandó aláírni egy pártkatona-tervező láthatóan életveszélyes bunker-tervét, inkább leszerelt és vidékre ment. Egy félév múlva megtudta, hogy az aláírást vállaló mérnököket szabotázs miatt kivégezték…”

[9] Az intézetet előtte Teleki vezette.

[10] Félreértéseket elkerülendő: Itt nem Teleki politikai nézeteiről, ideológiájáról volt szó!



Kategóriák:1900-1919, 1920-1939, 1939-1945, 1945-1989, Emberek, II. Világháború, Légy Társszerző!, Uncategorized, Velence, Velencei tó, XX. század

Címkék:, , , , , , , , , , , , , , , ,

1 hozzászólás

  1. Kedves Árpi, ez a bejegyzésed megint egy színvonalas írás, annak külön is örülök, hogy dr. Sédi Károly alakját a helyére tetted.
    Az én korosztályom Sédiékénél szerencsésebb, „előzmények nélküli” volt. Amikor én kezdtem, a Sédihez hasonló osztályidegenek közül sokan még aktív korban voltak. Nem volt könnyű őket felismerni, mert volt egy kivétel nélküli tulajdonságuk: nem fecsegtek, magukról meg pláne nem. Amennyire tudtak, észrevétlenek maradtak. Az akkori világot, ahogyan ők megélték, egészében nem ismerhettem, csak egy kis szeletét. Aktív éveimet a szénbányászatban töltöttem. Ez a szektor teljesen egyveretű volt, mármint politikailag. Akkoriban a műszaki értelmiségre is sajnos ez volt a jellemző, de csak általában, és leginkább a termeléshez közel. De ahol nem az ordibálás, hanem az egyéni szellemi teljesítmény volt az elsődleges követelmény, például a kutatásban és a természettudományos területeken, ott szabadabb szellem uralkodott. A bányászatban a földtan és a vízföldtan területén alakultak olyan renitens „iskolák”, amelyekben a mozgalmi érdemeket inkább titkolni illett. Olyan nevek érvényesülhettek itt, mint a szénbányászatban Darányi, vagy a bauxitbányászatban Bárdossy.
    Egy különleges érvényesülési formát említenék meg, amiben személyes tapasztalatokat is szereztem. Ez a „néger” szolgálat. Néger volt (vagy még ma is létezik) az, aki névtelenül ad szellemi muníciót nagyembernek. Cserébe a nagyember védelmét élvezi, ami egzisztenciával jár. A mozgalom számára ezek az emberek érinthetetlenek voltak, hiszen a nagyemberek védelme alatt álltak. A nagyemberek, hatalmuk tudatában szépként és okosként is igyekeztek eladni magukat. A négernek ez ellen semmi kifogása nem volt, és ezt én még csak megalkuvásnak sem nevezném. Nagyemberből volt elég és így abban az időben sok kiváló, nem „énekkaros” értelmiségi talált magának egzisztenciát.
    Üdv. Gyuri

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: